Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Lakosonként három centi autópálya

Romániában lakosonként alig három centiméternyi autópálya épült 1989 óta, háromszor kevesebb mint Bulgáriában és hatszor kevesebb mint Magyarországon - derült ki a Románia Libera című konzervatív lap internetes kiadásában hétfőn közzétett elemzésből.

Romániában 730 kilométernyi autópályán lehet közlekedni, ebből 570 kilométer épült a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban mintegy 14 milliárd lejes (csaknem 1000 milliárd forint) költséggel. Az ország állandó lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 19 millióra csökkent, ebből a lap azt is kiszámolta, hogy minden lakos 736 lejt fizetett - a romániai minimálbér felét - a rá eső három centiméternyi autópályára.

Románia - az utolsó előtti helyen álló Bulgáriától is messze leszakadva - sereghajtó az Európai Unióban a lakosságarányos autópálya-hálózat hossza tekintetében. Románia lakosonként 3,8 centiméternyi gyorsforgalmi úttal rendelkezik, míg a szomszédos Bulgária 8,5 centiméterrel.

Nagyjából Ausztria szintjén vagyunk

A lap által közölt összehasonlító táblázat szerint Magyarország az egy lakosra jutó 18,2 centiméternyi autópályával Franciaországot (17,2 cm) és Németországot (15,6 cm) is megelőzi és alig marad el Ausztriától (19,7 cm). A táblázat élén Spanyolország (32,3 cm) és Horvátország (31,4 cm) áll.

Volt, amelyik csak néhány hónapig bírta

Romania Libera szerint az a kevés gyorsforgalmi út, ami mégis megépült Romániában, jóval drágább volt, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy egyes szakaszok meglehetősen kétes minőségűek. Erre a legjobb példa az a 22 kilométeres, 2014-ben átadott Szeben megyei sztráda-szakasz, amelyet néhány hónap múltán több mint egy évig lezártak, hogy egy megrepedezett több száz méternyi részét az alapozástól kezdve teljesen újjáépítsék - emlékeztetett a lap.

Románia legdrágább autópályájának, az észak-erdélyi sztrádának az amerikai Bechtel által épített, Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasza bizonyult, amelyért Románia - az előnytelen szerződés, az állami finanszírozás akadozása és az építőtelepek sorozatos lezárása és újranyitása miatt - több mint 1,3 milliárd eurót fizetett ki. A Bechtel-sztárda

minden kilométere 25 millió eurójába került az országnak,

hiszen erre az építkezésre Románia nem vehetett igénybe uniós támogatást.

15 kilométeres elkerülő

A Dél-Erdélyen áthaladó A1-es romániai autópálya újabb 15 kilométeres bánsági szakaszát nyitják meg hétfő délután. Az Igazfalva (Dumbrava) - Marzsina (Margina) szakaszt hétfő délutántól lehet igénybe venni.

A pályaszakasz a Temes megyei Facsád (Faget) kisváros elkerülését teszi lehetővé.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×