Infostart.hu
eur:
379.09
usd:
319.66
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Az új hadviselési eszköz a nukleáris támadás hatásaival ér fel

Az új hadviselési eszköz a nukleáris támadás hatásaival ér fel

A XXI. században a fejlett világban hasonló hatás érhető el informatikai támadásokkal, mint korábban az atomfegyverek bevetésével - mondta az InfoRádiónak Krasznai Csaba. A kiberbiztonsági szakértő szerint az évszázad első felében a hadviselésben és a védelemben is központi szerepet kapnak az informatikai hálózatok.

A kiberbiztonsági szakértő úgy vélte, annak ellenére, hogy a kiberhadviselés mint fogalom a nyilvánosság előtt most jelent meg először, a kibertér kihívásai között a kibertámadásokról beszélnek a legrégebben a szakemberek.

Az új hadviselési eszköz a nukleáris támadás hatásaival ér fel

„A kiberhadviselés alapjai az 1991-es I. iraki háborúra vezethetők vissza, amiben az Egyesült Államok a hálózatos hadviselésével, tehát azzal, hogy informatika alapú hadvezetés tért át, aratott nagy sikert. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy katonai műveletek támadásakor a klasszikus elektronikai hadviselés, tehát a rádióhullámok zavarása, lehallgatása mellett az informatikai eszközök támadása, befolyásolása is fontos katonai cél” - mondta Krasznai Csaba.

Ennek következtében a nagy államok – Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Németország – katonai eszköztárában a kiberhadviselés már 20-25 éve megtalálható – tette hozzá a kiberbiztonsági szakértő.

Hírbefolyásolás, hamis hírek terjesztése

„A klasszikus titkosszolgálati tevékenységek – az információ és a közvélemény manipulálása – régóta élő módszerek. Az elemzők szerint a krími, illetve az ukrajnai konfliktus abban hozott változást, hogy a befolyásolás Oroszország katonai érdekeit segíti, ezért a kiberhadviselés területére tehető ez, az egyébként polgári szolgálatok által elkövetetttevékenység is” - magyarázta Krasznai Csaba.

A kiberbiztonsági szakértő jelezte, a kiberhadviseléssel foglalkozó kutatók sok analógiát találnak a hidegháborúval, ami a nukleáris elrettentésről szólt.

A kibertér és az ott történő támadások is hasonlítanak erre, azzal a különbséggel, hogy informatikai támadást bármelyik állam tud indítani bármelyik másik ellen – tette hozzá Krasznai Csaba.

Az új hadviselési eszköz a nukleáris támadás hatásaival ér fel

„Talán túlzás azt mondani, hogy ez hasonlóan nagy hatással is járna, mint egy nukleáris csapás. Ott még nem tartunk szerencsére, de komoly romboló hatást lehet elérni tisztáninformatikai eszközzel. Ennek az új hadviselési formának a határait szerencsére eddig még nem láttuk.”

A kiberbiztonsági szakértő úgy vélte, a XXI. század első negyven-öt évének a kibertér és annak fenyegetései lesznek az új hadviselési eszközei.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Mol-csoport is részesülhet Afrika egyik legnagyobb olajkészletéből

A Mol-csoport is részesülhet Afrika egyik legnagyobb olajkészletéből

A magyar cégcsoport tovább bővíti nemzetközi portfólióját azzal, hogy belép Líbiába, miután egy spanyol és egy török vállalattal közösen sikeresen pályázott egy Földközi-tengeri kutatási területre. Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban beszélt a hazai olajlelőhelyek kimerülése miatt a Molra nehezedő nyomásról is.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Visszavennének 10 milliárd eurót Magyarországtól, Orbán Viktor szerint ez abszurd

Visszavennének 10 milliárd eurót Magyarországtól, Orbán Viktor szerint ez abszurd

Orbán Viktor abszurdnak nevezte annak a lehetőségét, hogy Magyarországnak vissza kelljen fizetnie az Európai Uniótól már megkapott 10 milliárd eurónyi forrást, ha az Európai Unió Bírósága érvényteleníti a kifizetésről szóló bizottsági döntést. A vita hátterében az Európai Parlament által az Európai Bizottság ellen indított per áll, amelyben a képviselők politikailag motivált szabályszegéssel vádolják a testületet - írt róla a Politico. Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának egyik főtanácsnoka csütörtöki indítványában úgy vélte, az Európai Bizottság helytelenül alkalmazta a jogállamisági feltételrendszert, amikor kiengedte a vitatott uniós forrásokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×