Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Őrizetbe vették Franciaországban Haradinaj volt koszovói miniszterelnököt

A francia rendőrség szerdán őrizetbe vette egy szerb elfogatóparancs alapján Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnököt, az 1998-99-es koszovói háború egyik gerillaparancsnokát - közölték francia rendőrségi források és a koszovói külügyminisztérium.

Szerbia háborús bűnösnek tekinti Haradinajt, aki a koszovói harcok idején az albán többségű dél-szerbiai tartomány elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) regionális parancsnoka volt. A politikus 2004-2005-ben rövid ideig kormányfője volt az akkor még ENSZ-fennhatóság alatt álló tartománynak.

A belgrádi hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert raboltak el. A hágai Nemzetközi Törvényszék azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádpontok alól.

"Egy Szerbia által 2004-ben kiadott elfogatóparancs alapján tartóztatták őt fel, ami számunkra elfogadhatatlan" - idézte a Reuters hírügynökség a koszovói külügyminisztérium nyilatkozatát. A tárca eszerint leszögezte, minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy elérje Haradinaj szabadon bocsátását, ami várakozása szerint meg is fog történni.

A francia határrendőrség forrásai szerint Haradinajt a kelet-franciaországi Bázel-Mulhouse repülőtéren vették őrizetbe, miután leszállt egy Pristinából odaérkező járatról.

Egy francia igazságügyi forrás azt közölte, hogy az ügyét vizsgálók csütörtökön tekintik majd át, vajon eltekinthetnek-e egy szerb kiadatási kérelem teljesítésétől, például abban az esetben, ha feltételezhető, hogy az elfogatási parancsot politikai célból adták ki belgrádi hatóságok. Egyebek közt azt is mérlegelni fogják - tette hozzá a forrás -, hogy a délszláv háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék ítélkezett-e már Haradinaj felett mindazokban a vádpontokban, amelyek az elfogatási parancs alapját képezik.

Haradinaj jelenleg a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt vezetője, és diplomata-útlevéllel utazott, amikor feltartóztatták a francia hatóságok.

2015 júniusában egyszer már Szlovéniában őrizetbe vették őt, de két nap után diplomáciai nyomásra elengedték.

A Reuters hírügynökség megállapítása szerint a függetlenségét 2008-ban nyugati támogatással kikiáltó Koszovó jó diplomáciai kapcsolatokat ápol Franciaországgal, és a legfiatalabb európai országnak Párizs az egyik legnagyobb támogatója.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×