A korábbi külügyminiszter, szenátor és First Lady történelmi esélyt szalasztott el, az esélyt, hogy ő legyen az Egyesült Államok első női elnöke. Nem csak Trump agresszív kampányán, hanem saját mulasztásain, hiányosságain is múlt, hogy ebből semmi sem lett.

Clinton pengeéles intellektussal rendelkezik, szerteágazó szakmai tudással és hatalmas tapasztalattal. Ám számos szavazó az uralkodó "rendszer" megtestesítőjét látta benne, a hideg és elvtelen politikust, aki összejátszik a pénzügyi világgal és piszkos eszközökkel építi karrierjét.

Ezt a negatív képet a választási kampányát súlyosan megterhelő e-mail ügy felerősítette. Azt, hogy Clinton külügyminiszterként szabályellenesen privát szerverét használta hivatali érintkezésre, republikánus ellenlábasa "bűnös üzelmek" eltussolására utaló jelzésként értékelte.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, James Comey a finisben kibillentette Clinton kampányát a ritmusból azzal, hogy bejelentette az e-mail üggyel kapcsolatos vizsgálatok újraindítását. Valószínűleg nem változtatott sokat számos polgár Clintonnal kapcsolatos negatív véleményén, hogy az újabb vizsgálatokat röviddel a választások előtt szélsebesen lezárták, Comey pedig úgy nyilatkozott, hogy a demokrata elnökjelölt esetében továbbra sem lát büntetendő cselekedetet.

Clinton a választási harcban az egyszerű polgárok ügyvédjének állította be magát. Ám ezzel a lépésével még saját pártján belül sem tudott mindenkit meggyőzni. Egészen az utolsó pillanatig nem volt képes valódi lelkesedést kiváltani az előválasztás során Clintonnal szemben alulmaradt Bernie Sanders vermonti szenátor számos hívének körében. A baloldali szenátor is hosszú ideig az establishment és a Wall Street barátjaként állította be Clintont.

Clinton imázsproblémái annyira súlyosak voltak, hogy Trump botrányaiból, a szexuális sikerekkel való hencegés keltette botrányokból sem tudott döntő hasznot húzni. Akkor is háttérbe szorult, amikor a nők méltóságának és jogainak szószólójaként mutatta be magát, utalva arra kilátásra, hogy történelmi áttörést jelentene, ha először foglalná el nő az ország elnökének székét. A női választóktól sokszor lehetett hallani, hogy itt van már az ideje egy női elnöknek, de nem kimondottan Clintonnak kell hívni az illetőt.

Hillary Clinton pályafutása során átélt már néhány keserű pillanatot - kezdve az általános betegbiztosítás tervének bukásától, férje hűtlenkedésén át egészen a nyolc évvel ezelőtt a demokraták előválasztásán Barack Obamától elszenvedett vereségig.

Második, kudarccal zárult kandidálása a legmagasabb közjogi méltóság posztjáért azonban kétségtelenül a legfájdalmasabb veresége. Hisz a cél oly közel volt. Clintonnak most arra kell számítania, hogy személyesen neki fogják felróni a politikailag tapasztalatlan jobboldali populista Trumppal szemben elszenvedett kudarcot.