eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Török diplomaták kértek menedékjogot

Németországban menedékjogot kért 35 diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgár a hazájukban történt puccskísérlet után - mondta hétfő Berlinben a német szövetségi belügyminisztérium szóvivője.

Johannes Dimroth a berlini kormányszóvivői tájékoztatón az ellenzéki Zöldek egy parlamenti (Bundestag-) képviselőjének kérdésére adott kormányzati válaszról a sajtóban megjelent adatokat megerősítve elmondta, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) a július 15-én történt törökországi hatalom-átvételi kísérlet óta valóban kért menedékjogot 35 olyan török állampolgár, aki rendelkezik diplomata útlevéllel, de nem biztos, hogy ez a pontos és végleges szám.

Mint mondta, a BAMF-nál nem vezetnek külön statisztikát arról, hogy mennyi kérelmezőnek van diplomata útlevele, arról pedig a kormányzat egyebek mellett adatvédelmi okokból nem adhat felvilágosítást, hogy a 35 személy között mennyi diplomata és mennyi családtag van. A kormányzatnak azt sem áll módjában közölni, hogy az érintettek körében milyen arányban vannak Németországba, illetve más országba delegált diplomaták.

A szóvivő aláhúzta, hogy a júliusi puccskísérlet óta nem emelkedett számottevően a török állampolgárságú menedékkérők száma Németországban.

A Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja még október elején számolt be arról, hogy a berlini török nagykövetség több diplomatája menedékjogot kért.

Az SZ, az NDR és a WDR török biztonsági körökből származó értesülése szerint a török kormány nyomást gyakorol a német kormányra, elvárja, hogy elutasítsák a török diplomaták menedékjogi kérelmét.

A tényfeltáró munkacsoport szerint a német kormány kételkedik abban, hogy az érintetteknek kitoloncolásuk esetén a jogállam követelményeinek megfelelő és az emberi jogok tiszteletén alapuló eljárásban lenne-e részük hazájukban. Mindenesetre a BAMF még egy kérelmet sem bírált el.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×