eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Szükségállapot Ausztriában?

Csökkentené Ausztria befogadási kvótáját és azonnal életbe léptetné a szükségállapotot Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, aki minderről egy osztrák hírportálnak nyilatkozott.

A oe24.TV-nek adott interjújában Kurz kijelentette: évente 20 ezernél több menekült befogadása már nagy terhet jelent Ausztria számára. Meglátása szerint a problémát nem a menekültek elszállásolása, hanem integrációjuk jelenti.

Az osztrák kormány korábbi döntése szerint a következő négy évben 127 500 menekülteljárás indítható Ausztriában, eszerint idén 37 500, jövőre 35 ezer, 2018-ban 30 ezer és 2019-ben 25 ezer. Tavaly mintegy 90 ezer kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz, több mint háromszor annyi, mint az előző évben.

A szükségállapotot Kurz megelőző intézkedésnek nevezte, amelyet szerinte már hónapokkal ezelőtt be kellett volna vezetni, hogy "már Ausztria határainál megállíthassák a menekültek áradatát".

Az osztrák kormány döntése értelmében a menekültügyi szükségállapotról szóló rendelet akkor lépne életbe, ha az idei évre meghatározott kvótánál, 37 500-nál több menekültügyi eljárás indulna meg Ausztriában. Ekkor a közrend és a belső biztonság fenntartásának érdekében ellenőrizhetnék a határokat, nem lehetne menedékkérelmet benyújtani a határon, valamint az embereket visszatoloncolnák az első biztonságos szomszédos országba.

A külügyminiszter meglátása szerint az utóbbi évek menekültpolitikájának következménye Európa túlterheltsége, az embercsempészek virágzó üzlete és az is, hogy menekülő emberek ezrei fulladtak már a Földközi-tengerbe. "Ezért másfajta politikát kell folytatni" - jelentette ki a néppárti miniszter.

Hangsúlyozta: a menekültek származási országában való támogatásának fontosságát, miszerint "abból az összegből, amelyből Európában ellátnak egy menekültet, Libanonban húsz emberen tudnának segíteni". "Európának be kell fogadni menekülteket, azonban ne az embercsempészek döntsék el, hogy ki érkezhet meg a kontinensre, hanem szervezett áttelepítési programokkal költöztessék át a háborús menekülteket" - jelentette ki Kurz.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy Németország és a visegrádi államok egyaránt nagyon fontos partnerei Ausztriának, hiszen nyugat-európai országként Ausztria egyúttal "kapu" a keleti államok felé, szerinte számos kérdésben nagy megértéssel viseltetik Kelet-Európa iránt.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter a napokban kiállt amellett, hogy a szükségállapotot mielőbb bevezessék. A néppárti politikus csütörtöki kijelentése szerint amennyiben továbbra is ennyi menekült érkezik, a szükségrendelet legfeljebb pár napig lesz majd érvényes. Becslése szerint nagyjából 29 ezer menedékkérelmi eljárás indult meg az év kilenc hónapjában, amely messze elmarad az idei évre meghatározott 37 500-as korláttól.

Hans Niessl burgenlandi tartományi vezető is mielőbb bevezetné a szükségállapotot. A szociáldemokrata politikus meglátása szerint a menedékjogi kérelmek nagy száma veszélyezteti a tartomány szociális és egészségügyi ellátását, továbbá "rendkívüli költségvetési terhekről" beszélt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×