A pozsonyi csúcsértekezleten az Egyesült Királyság nem vett részt, mivel választópolgárainak többsége az idén júniusban rendezett népszavazáson az unióból történő kilépés mellett szavazott. Az EU többi 27 tagországának vezetői, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke cseréltek eszmét az unió jövőjéről.

Az általa bemutatott terv több pontjáról Juncker már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett - derül ki uniós források tájékoztatásából.

A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása (500 milliárd eurót is meghaladó nagyságrendűre), az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is. Az egységes digitális piac és a tőkepiaci unió kiépítésében szintén konkrét célkitűzéseket tartalmaz a terv, amely előirányozza fiatal önkéntesek toborzását is humanitárius segítség céljaira.

A menetrend következő kulcsdátumának az EU elődjét alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója ígérkezik, jövő márciusban. Helyszíni értesülések szerint tartanak egy informális csúcstalálkozót a jövő év elején, a máltai soros EU-elnökség alatt is.

Az uniós vezetők pozsonyi találkozójának fő célja az volt, hogy körvonalazzák az integráció további alakulását a brit kilépés fényében.

Uniós források szerint Donald Tusk szintén letett egy menetrendtervet az állam- és kormányfők asztalára. Német és francia részről pedig az uniós védelmi együttműködés továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot.

Közös álláspontot nyújtottak be a találkozón a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Ebben - a soros elnökséget adó lengyel kormányzat tájékoztatása szerint - "rugalmas szolidaritást" szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Sürgetik "a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását" is, és - rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre - hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez "a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené".