A legrosszabb a helyzet a nemrég súlyos ebolajárvánnyal küzdő nyugat-afrikai Libériában, ahol a gyerekek 62 százaléka nem kerül iskolába. Dél-Szudánban és Eritreában 59, Afganisztánban 46, Szudánban 45, Dzsibutiban 43, Egyenlítői-Guineában 42, Nigerben 38, Maliban 36, az Afrika legnépesebb államának számító Nigériában pedig 34 százalék ez az arány. A világ egészét tekintve 61 millió gyereket érint a probléma.

Meglepő módon a polgárháború sújtotta Szíria nem szerepel a negatív "top 10"-ben, holott a közel-keleti országban az 5 és 17 év közötti korosztály tagjai közül 2,1 millióan, míg a környező országokba menekült szíriai gyerekek közül további 600 ezren nem járnak iskolába.

A fegyveres konfliktus sújtotta Szomáliában és Líbiában nem álltak rendelkezésre adatok a tanulmány készítői számára.

Az oktatási válság hátterében a szegénység, a konfliktusok és a természeti katasztrófák állnak.

Jo Bourne, az UNICEF oktatási szakértője létfontosságúnak nevezte az iskolai tanítást a konfliktus sújtotta országokban is, hiszen az felvértezi a gyerekeket azzal a tudással és képességgel, amelyre a közösség újjáépítéséhez majd szükségük lesz. Ráadásul azok a gyerekek, akik nem járnak iskolába, sokkal védtelenebbek egyrészt a lelki traumákkal, másrészt a különböző visszaélésekkel, kizsákmányolással és a fegyveres csoportok toborzóakcióival szemben - tette hozzá.

Bourne bírálta az oktatással való mostoha bánásmódot a humanitárius segélyezés terén. Tavaly a különböző segélyszervezetek csupán 31 százalékát kapták meg az iskolai oktatáshoz szükséges pénzeknek - hangsúlyozta a szakértő.