Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Elköltöztetné Londonból az Európai Bankhatóságot (EBA) az Európai Unió

Az Európai Unió azt tervezi, hogy elköltözteti Londonból az Európai Bankhatóságot (EBA) a brit uniós tagságot elutasító népszavazást követően - közölték brüsszeli uniós források hétfőn.

Úgy fogalmaztak, hogy a banki szabályokat megszövegező és koordináló intézmény valamennyi alkalmazottja "hamarosan költözik".

A brit referendum előtt Andrea Enria, az EBA elnöke is utalt a 2011-ben alapított intézmény költözésének lehetőségére, amennyiben a brit népszavazás a kilépéspártiak győzelmével végződik.

A 159 embert foglalkoztató, az egységes uniós pénzügyi piacot értékelő, a bankszabályozást egységes európai keretbe foglaló, a pénzügyi rendszer gyenge pontjait feltárni hivatott Európai Bankhatóság új székhelyeként szóba került a kontinens két legnagyobb pénzügyi központja, Párizs és Frankfurt, de emlegetik az olasz pénzügyi központot, Milánót is.

Az uniós tagság feladásával veszélybe kerül London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a londoni City pénzügyi központjában megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek szinte biztosan elveszítenék az EU más gazdaságaira is kiterjedő szolgáltatásnyújtási engedélyüket, ha Nagy-Britannia nem tarthatja meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.

A pénzügyi szolgáltató iparág 2,2 millió embert foglalkoztat Nagy-Britanniában, ideértve az amerikai befektetési bankok európai személyi állományának 90 százalékát, emellett a többi 27 uniós tagország tőkepiaci tevékenységének 78 százaléka is ide koncentrálódik.

Uniós források elmondása szerint európai fővárosok szívesen szakítanának ki maguknak egy szeletet Nagy-Britannia pénzügyi szolgáltatási ágazatából, amely 190 milliárd fonttal, a bruttó hazai termék mintegy 12 százalékával járult hozzá a szigetország gazdasági teljesítményéhez 2014-ben.

David Cameron brit kormányfő távozása esetén a legesélyesebbnek mondott miniszterelnök-jelölt, Boris Johnson volt londoni polgármester, aki a népszavazási kampányban a Brexit-párti - vagyis a kilépést pártoló - tábor frontembere volt, a referendumot követően kijelentette: Nagy-Britannia továbbra is részt vesz a szabadkereskedelemben, és jogosult marad az egységes piacon való részvételre. Brüsszeli képviselők azonban reakciójukban kiemelték, hogy fontos kemény álláspontot képviselni a Londonnal folytatandó tárgyalásokon, a City sem részesülhet különleges bánásmódban.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×