Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Szerbiát meglepték az előzetes eredmények, Belgrád a csatlakozásban látja a jövőt

Meglepték a szerb sajtót az uniós tagságról rendezett brit népszavazás előzetes eredményei, mert Szerbia évek óta európai uniós tagságra vágyik, az Egyesült Királyság viszont éppen a kilépésről döntött.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) péntek reggeli híradójában csak röviden reagált az előzetes eredményekre, és közölte, a nap folyamán a szerb kormány hivatalosan is állást foglal az ügyben.

A szerb diplomácia vezetője szerint a briteknek joguk van ahhoz, hogy saját sorsukról döntsenek, ők pedig úgy döntöttek, hogy nem akarnak az Európai Unió tagjai maradni.

Adott esetben Szerbia lakossága is szabadon dönthet majd arról, szeretne-e csatlakozni az EU-hoz vagy sem - folytatta Ivica Dacic. Leszögezte ugyanakkor, hogy Szerbiának ebben a helyzetben saját érdekeit kell szem előtt tartania, az ország folytatni kívánja az európai integrációt, és az a célja, hogy csatlakozzon az unióhoz.

A Brexit hatásai miatt Belgrádnak annak érdekében is mindent meg kell tennie, hogy megőrizze az ország gazdasági és pénzügyi stabilitását.

Ivica Dacic úgy fogalmazott: azzal, hogy az Egyesült Királyság lakosságának többsége az EU-ból való kilépésre szavazott, nem veszett el az európai eszme, és az Európai Unió nem tűnik el.

Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg, az első tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg. Derűlátó becslések szerint Szerbia a leghamarabb 2020-ban válhat az EU teljes jogú tagjává.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×