Infostart.hu
eur:
382.79
usd:
326.18
bux:
109213.64
2025. december 12. péntek Gabriella

Cameron szerint kell hinni a gazdasági figyelmeztetéseknek, Farage szerint nem

David Cameron brit miniszterelnök szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azoknak a pénzügyi intézményeknek az érveit, amelyek a brit EU-tagság esetleges megszűnésének súlyos gazdasági következményeire hívják fel a figyelmet. Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője szerint azonban ugyanezek az intézmények már korábban is sokszor téves előrejelzéseket adtak hasonló horderejű kérdésekben.

A két politikus az ITV brit kereskedelmi tévé kedd esti műsorának vendége volt. A kétszáz fős stúdióközönség a brit EU-tagságról június 23-ra kiírt népszavazással összefüggő kérdésekről faggatta őket. A kormányfő és a UKIP vezetője egymással közvetlenül nem vitázott, és nem is egyszerre álltak a közönség elé. Cameron a kormány álláspontjának megfelelően az EU-tagság fenntartásának szükségességét hangsúlyozta, míg Farage pártja EU-ellenes politikájával összhangban a kilépés mellett érvelt.

Cameron kijelentette: egyedülálló az a konszenzus, amellyel a vezető globális pénzügyi intézmények és szakértők kiállnak a brit EU-tagságért. A közgazdászok 90 százaléka szerint ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, azt a brit gazdaság megszenvedné. Ugyanezt mondja a brit jegybank kormányzója, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a fejlett ipari országok Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD) is, nem kizárva a recesszió lehetőségét sem - hangsúlyozta.

Kijelentette: felelőtlenség lenne, ha miniszterelnökként nem hívná fel erre a választók figyelmét . Az IMF-et, az OECD-t és a többi nemzetközi pénzügyi-gazdasági intézményt "azért fizetik", hogy figyelmeztessék a miniszterelnököket, ha hazájukat gazdasági kockázatok fenyegetik - tette hozzá, utalva Farage-nak arra a megjegyzésére, hogy e szervezetek nem függetlenek, hanem az egyes kormányok fizetik őket.

Farage ugyanakkor hangsúlyozta: az euró születése idején ugyanezek a szervezetek és szakértők azt jósolták, hogy ha Nagy-Britannia nem csatlakozik a valutaunióhoz, akkor leáll a brit gazdaságba irányuló működőtőke-beáramlás, és bezárhat a londoni City pénzügyi központja. "Ugyanez a banda most ugyanilyen retteneteket jósol" arra az esetre, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, de "tévedtek akkor is, és tévednek most is" - mondta a UKIP vezetője.

A bevándorlásra vonatkozó kérdésekre Farage kijelentette: az EU 2004-ben végrehajtott keleti bővítése után drámai mértékben megugrott a munkaerőkínálat a brit gazdaságban, és ez leszorította a béreket. Hozzátette: nincs még egy olyan szabályozási rendszer a világon, amely az áruk és szolgáltatások szabad áramlása mellett az akadálytalan bevándorlást is előírná.

David Cameron azonban hangsúlyozta: az EU-n belüli szabad munkaerőáramlás sem azt jelenti, hogy "valaki idejön és mások adójából él", hanem azt, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak dolgozniuk kell, és csak utána vehetnek igénybe szociális juttatásokat. Felidézte, hogy a szabályozási reformokról Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként a külföldi EU-munkavállalóknak négy évet kell folyamatos munkaviszonyban eltölteniük, mielőtt a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez hozzáférnének, és aki érkezése után hat hónappal sem talál magának állást, annak távoznia kell Nagy-Britanniából.

Az unión belüli nemzetállami szuverenitás mértékére vonatkozó kérdésre a brit kormányfő kijelentette: a brit parlament most is szuverén, a brit kormány által előterjesztett törvényjavaslatokról dönt.

Hozzátette: aggasztja az a lehetőség is, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, akkor Skóciában újabb függetlenségi népszavazást tarthatnak.

Cameron ezt most először ismerte el nyilvánosan.

Skóciában 2014 szeptemberében rendeztek népszavazást a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenző tábor győzött. A skót kormány azóta többször utalt az újabb függetlenségi referendum lehetőségére, ha a június végi népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az EU-ból.

Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trumpnak elege lett a gyenge Európából

Elemző: Donald Trumpnak elege lett a gyenge Európából

„Amerika mindenekelőtt” – a Magyar Külügyi Intézet kutatója így foglalta össze tömören a Trump-adminisztráció nemrég nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági stratégiáját. Lévai Dániel az InfoRádióban elmondta: az Egyesült Államok abban érdekelt, hogy Európa ne kiszolgáltatott, gyenge és politikailag instabil legyen, hanem álljon ki a saját érdekeiért a transzatlanti kapcsolatok szem előtt tartásával. Az elemző úgy véli, „a hidegháború óta felgyülemlett amerikai frusztrációt” fogalmazták meg a dokumentumban az európaiak felé.

Ukrán elnök: karácsonyig kaptunk időt Washingtontól

Az ukrajnai háború befejezéséről szóló megállapodás kidolgozására nem volt konkrét, ultimátumjellegű határidő, de az Egyesült Államok szeretné még karácsony előtt teljes mértékben tisztázni a megállapodás állását - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben újságírókkal.
VIDEÓ
Újabb rekordok dőltek az amerikai tőzsdéken

Újabb rekordok dőltek az amerikai tőzsdéken

Eleinte bizonytalan hangulat uralkodott ma Európa tőzsdéin, két ellentétes erő hatott és hat ma a piacokra: egyrészt tegnap az amerikai jegybank kamatot vágott és további kamatcsökkentéseket jelzett előre, ami javította a befektetői hangulatot, de ezt követően rontotta a képet, hogy az Oracle a vártnál gyengébb negyedéves számokat tett közzé, ami miatt újra előkerültek a mesterséges intelligencia buborék kipukkanásával kapcsolatos félelmek. A nap végére azonban már felfelé vették az irányt a tőzsdék, ez alól nem kivétel a hazai piac sem: a BUX nagyot emelkedett elsősorban a ralizó OTP-nek köszönhetően, miután több magas célár is jött a bankpapírra. Az amerikai tőzsdéken alapvetően pozitív volt a hangulat: az S&P 500 és a Dow Jones rekordmagasan zártak, a Nasdaqot viszont lehúzta az Oracle vártnál gyengébb gyorsjelentése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×