Hónapokig tartó tárgyalások után Görögország és hitelezői a múlt hét elején lezárták a harmadik nemzetközi mentőcsomag első felülvizsgálatát, amivel megnyílt az út Görögország adósságszolgálatának enyhítése előtt. Az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszterei emellett engedélyezték a következő hitelrészlet, 10,3 milliárd euró átutalását, de azzal a feltétellel, hogy a görög parlament módosítja a nyugdíjakkal, a privatizációval és a nemfizető hitelekkel kapcsolatos, nemrégiben elfogadott törvényeket.

Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter még a múlt héten levelet küldött Pierre Moscovici uniós gazdasági és pénzügyi biztosnak, Benoit Coeurének, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagjának és Poul Thomsennek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai ügyekben illetékes igazgatójának, és közölte velük, hogy Athén nem tud teljesíteni bizonyos követeléseket.

A pénzügyi tárca nem kommentálta az értesülést, és egyelőre nem világos, hogy a nézeteltérés miatt veszélybe került-e az új hitelrészlet kifizetése. Athénnak azonban nagy szüksége lenne a pénzre, mivel júniusban az IMF-nek, júliusban pedig az EKB-nak kell törlesztenie eurómilliárdokat.

A Reuters egyik forrása úgy tudja, hogy a görög kormány nem akar szigorítani a nyugdíjreformon és a nem teljesítő hitelek kezelésének módján sem. A Ta Néa című görög napilap értesülései szerint a vitatott kérdések közé tartozik a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltető cég (ADMIE) privatizációja, valamint a bérek befagyasztása az olyan kulcsfontosságú szolgálatoknál, mint a rendőrség és a parti őrség.

Egy névtelenül nyilatkozó görög kormányzati forrás úgy fogalmazott, hogy a közelmúltban elfogadott törvényeken lényegi módosítást nem tudnak végrehajtani, de technikai jellegű változtatásokról készek tárgyalni. Brüsszelben egy uniós tisztségviselő megerősítette, hogy "a felek még tárgyalnak a megkövetelt intézkedésekről", miután Görögország újabb aggályokat vetett fel.