eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály

Ideiglenesen felfüggesztik hivatalából a brazil államfőt

Támogatásáról biztosította csütörtökön a brazil szenátus a Dilma Rousseff államfő elmozdítására irányuló jogi eljárás megindítását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy legfeljebb 180 napra azonnal felfüggesztik hivatalából az országot 2011 óta irányító brazil elnököt.

A 81 tagú szenátusban 55 képviselő szavazott az eljárás megindítására, míg 22-en nemmel voksoltak a több mint 20 órán át tartó, helyi idő szerint csütörtök hajnalban véget ért maratoni vitát követően. A jogi eljárás megindításához egyszerű többségre volt szükség a szenátusban.

Rousseff jelenleg második mandátumát tölti, amely elvileg 2018 végén jár le. Az államfői teendőket ideiglenesen Michel Temer alelnök látja majd el addig, amíg a szenátus a legfelsőbb bíróság közreműködésével megvizsgálja, megsértette-e a költségvetési törvényt Rousseff azzal, hogy két évvel ezelőtt újraválasztása érdekében kozmetikázta az államháztartási mérleget. A vizsgálatok lezárultát követően a szenátus várhatóan szeptemberben végleges döntést hoz Rousseff sorsáról. Az elnök tényleges leváltásához a szenátorok kétharmadának szavazata szükséges, enélkül Rousseff hivatalában maradhat.

A brazil elnök visszautasítja a vádakat, és egy "parlamenti puccs" áldozatának tartja magát. Eddigi nyilatkozataiban kizártnak nevezte, hogy lemondjon.

A Temer mögött álló Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) márciusban szakított Rousseff Munkáspártjával (PT), és kilépett a kormánykoalícióból. A 75 éves Temer még csütörtökön elfoglalja Rousseff helyét. A politikus korábban kijelentette, hogy olyan kabinetet akar felállítani, amelyben nem kap helyet a 2003 óta hatalmon lévő Munkáspárt, amely politikájával mindazonáltal milliókat emelt ki a nyomorból.

Rousseff felfüggesztése azt is jelenti, hogy nem ő, hanem Temer fogja megnyitni augusztus 5-én Rio de Janeiróban a nyári olimpiai játékokat.

Brazília demokratikus történetében eddig csak egyszer fordult elő a mostanihoz hasonló jogi eljárás megindítása. 1992-ben Fernando Collor de Mellót korrupció gyanúja miatt függesztették fel hivatalából, s a politikus végül lemondott. Collor de Mello ma szenátorként szolgál, és a szerdai szenátusi ülésen katasztrofálisnak nevezte a kormányt, s maga is támogatta Rousseff elmozdítását.

Rousseffnek - és pártjának - a költségvetési törvény megsértésének gyanúja mellett sokat ártott az elődje és mentora, Luiz Inácio Lula da Silva hivatali idejére visszanyúló hatalmas korrupciós botrány is, amelynek középpontjában a Petrobras részben állami olajkonszern áll. Rousseff a kétes ügyletek nagy része idején az óriásvállalat felügyelőbizottságának vezetője volt.

A Dél-Amerika legerősebb gazdaságával rendelkező országot hónapok óta megbénítja a Rousseff körüli bizonytalanság, így a piacok fellélegeztek a szenátusi szavazás eredményének hatására. Temer privatizáció, az állami költségvetés jelentős csökkentését, valamint nyugdíj- és munkajogi reformokat ígért.

A szenátust megelőzően április 17-én a képviselőház is szavazott a Rousseff elleni eljárás megindításáról, s szintén elsöprő többséggel támogatta a javaslatot.

A legutóbbi felmérések szerint a brazilok nagyjából 60 százaléka leváltaná az elnököt, a politikai elemzők többsége pedig nem is tartja valószínűnek, hogy az államfő a mostani ideiglenes felfüggesztés után újra elfoglalhatja majd hivatalát.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×