A tájékoztatás szerint Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és - a nem EU-tagállam, de "Schengen-tagállam" - Norvégia a szükséges mértékben és legfeljebb hat hónapos időtartamra fenntarthatják határaik egy-egy szakaszának ideiglenes ellenőrzését.

A határozat részletezi, hogy Ausztria esetében a magyar és szlovén határszakasz, Németország esetében az osztrák, Dánia esetében a kikötők és a német határszakasz, Svédország esetében a kikötőkön kívül az Öresund-híd, Norvégia esetében pedig a Németországba, a Dániába és a Svédországba induló hajók állomásainak ideiglenes határellenőrzése érintett.

A tanácsi határozat megjegyzi, hogy a hat hónapos átmeneti intézkedések meghosszabbítása előtt az érintett államoknak tájékoztatniuk kell szomszédjaikat, és konzultálniuk kell velük.

A schengeni övezet működésére vonatkozó szabályok szerint emellett a határellenőrzések mértékét, gyakoriságát, helyét és idejét célzottan, az adott körülményekhez kell igazítaniuk. Azt is igazolniuk kell, hogy az ellenőrzések feltétlenül szükségesek a jelentkező fenyegetések, a közrend védelme és a belső biztonság szempontjából, például az illegális bevándorlók úgynevezett másodlagos mozgása okozta belbiztonsági megfontolások miatt.

Az ajánlás továbbra sem terjeszti ki az ellenőrzést a Görögországból és az onnan érkező repülő- és hajójáratokra - írták.

Szerdán az Európai Parlament plénuma is foglalkozott a belső határellenőrzések kérdésével. A képviselők a strasbourgi ülésen folytatott vitájukon kifejtették, hogy az újra bevezetett belső határellenőrzések Európa egyik legnagyszerűbb és leginkább kézzelfogható vívmányát veszélyeztetik.

Véleményük szerint az unión belüli szabad mozgást biztosító schengeni övezet helyreállításához az Európai Unió külső határait kell megfelelően biztosítani.

A vita során a képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a belső határellenőrzések pluszköltségeket okoznak, ami különösen a turizmust és a szállítási szektort érinti érzékenyen, és megkérdőjelezi az ellenőrzések szükségességét és arányosságát.