Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Talpon éjszaka: Franciaország megmozdult

Mindennapossá váltak Franciaországban a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen zajló tiltakozások, a május 1-jén tartott demonstrációk pedig azt mutatják, hogy a megmozdulásokba a szakszervezetek egy része is egyre inkább bekapcsolódik.

Együtt vonultak fel a szélsőbalhoz kötődő, általában egymással is szembenálló szakszervezetek, a CGT és a Force Ouvriére vezetői május 1-jén Franciaországban, ami a szocialista kormány szerint rossz ómennek, a radikalizálódás jelének számít. A vasárnapi ünneplés alapvetően a munka törvénykönyvének tervezett módosításával szembeni ellenállás jegyében zajlott le, ez magyarázza, hogy Párizsban a felvonulás résztvevőinek egy része összecsapott a rendőrökkel.

A hatóságoknak a késő esti órákban a Köztársaság téren is meggyűlt a bajuk a „törő-zúzóknak” nevezett tüntetőkkel, akik megdobálták őket, majd gyújtogatásba kezdtek. A teret éjfél körül kiürítették, több személyt pedig előállítottak. A több mint három hektáron elterülő, a francia főváros szívében, a harmadik, a tizedik és tizenegyedik kerület találkozásánál fekvő Köztársaság tér amúgy a tiltakozások epicentrumának számít.

A munka törvénykönyvének módosítását ellenzők március 31-én döntöttek úgy, hogy tiltakozásul a téren maradnak, és az így alakult megmozdulást azóta „Nuit debout”, magyarul „Talpon éjszaka” mozgalomnak nevezik. Ez, az egyelőre meglehetősen anarchikus szerveződés egyre komolyabban aggasztja a kormányzó szocialistákat, hiszen az ott felszólalók azzal vádolják őket, hogy elárulják a baloldal értékeit, és valójában jobboldali gazdaságpolitikát folytatnak.

A téren gyülekezők az elmúlt egy hónapban számos nyilvános vitát tartottak arról, hogy miképpen lépjenek tovább, illetve mit kellene tenniük a jelenlegi helyzetben, és ezeken a vitákon több ismert, a szélsőbalhoz kötődő értelmiségi vagy politikus, köztük Janisz Varufakisz, volt görög pénzügyminiszter is felszólalt.

Egyesek a „rendszerrel” szembeni radikális ellenállásra buzdítottak, mások egy általános sztrájk szükségességét hangoztatták, de a viták egyelőre sehova sem vezettek, ami azt is jelenti, hogy a „rendszerkritikusok” elégedetlenségét nem sikerül szervezett formában megjeleníteniük. Következmény: a türelmetlenebb tüntetők rendre a mozgalmat szemmel tartó rendőrökön, illetve a téren található kirakatokon vezetik le indulataikat.

Igaz, a törés-zúzás nem csak a fővárosra jellemző: a munka törvénykönyvének módosítása kapcsán az elmúlt két hónapban szervezett tüntetéseken és megmozdulásokon a hatóságok országszerte közel ezer személyt állítottak elő ilyen jellegű cselekmények miatt. Ráadásul a helyzet egyre inkább eldurvulni látszik, néhány napja a nyugat-franciaországi Nantes városában például a demonstrálók Molotov-koktélokat dobtak a rendőrökre.

A hangulatot tovább élezi, hogy a szélsőbaloldali szakszervezetek és egyes baloldali politikai vezetők a tüntetőket védelmezik, és a rendőrség „brutalitását” kárhoztatják. A jobboldal vezetői mindeközben tehetetlenséggel vádolják a kormányt, és követelik, hogy haladéktalanul tiltsa ki a Köztársaság térről a Talpon éjszakát, elképesztőnek tartva, hogy e zavargások egyáltalán megtörténhetnek, amikor Franciaországban hivatalosan szükségállapot van érvényben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×