Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Németország csökkentené az uniós munkavállalók juttatásait

A német munkaügyi miniszter előterjesztette javaslatát az uniós országokból érkező munkavállalók szociális juttatásainak megszigorítására. A tervezett jogszabály ellen azonban máris számos bírálat hangzott el, miszerint az uniós tagállamok polgárai már hat hónap után ugyanazon segélyekre jogosultak, mint a németek.

Andrea Nahles munkaügyi miniszter berlini sajtóértekezletén leszögezte, hogy továbbra is szabad a munkaerő Európai Unión belüli áramlása, tehát mindenki oda költözik és ott vállal állást, ahol jónak látja, azonban a jövőben az uniós országokból érkezett személyek csak akkor kaphatnak közpénzből finanszírozott szociális segélyt valamint hosszantartó munkanélküliség utáni járulékot, ha legalább ötévi folyamatos foglalkoztatottságot tudnak bizonyítani.

A rövidesen a képviselőház elé kerülő javaslat értelmében ezentúl az érintettek csak egyszeri áthidaló támogatásra lesznek jogosultak, és a német állam csupán négy hétig fog gondoskodni szállásukról és élelmezésükről, valamint egészségügyi ellátásukról.

A miniszter bejelentése kiváltképpen az ellenzék körében váltott ki hangos felháborodást. A bírálok idézik azt a decemberben hozott bírósági döntést, amely már 6 hónapi németországi tartózkodás után lehetővé tette az uniós tagállamok polgárai számára a szociális juttatásokat. Andrea Nahles ezzel kapcsolatban joghézagot emlegetett, rámutatva arra, hogy kiváltképpen a kelet-közép-európai uniós országokból sokan csupán a német szociális segélyek megszerzésére települtek át. Tény, hogy a németországi szociális járulékok összege jóval túllépi az átlagkeresetet a szegénynek minősülő tagállamokban.

A legkisebb kormánypárt, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió kezdeményezésére már két évvel ezelőtt némileg szigorítottak a szabályokon, így például a munkakeresés céljából német földön tölthető időt fél évre korlátozták és a gyermekek után járó családi pótlékot csak a Németországban élő gyermekek után folyósították.

A tervezett törvény ismertetésekor a miniszter utalt arra, hogy az új rendelkezés viszonylag kevés személyt érint. Becslések szerint legfeljebb negyedmillióra tehető azoknak a száma, akik zömében Romániából és Bulgáriából, nyelvtudás és képzettség nélkül jöttek Németországba szerencsét próbálni.

Andrea Nahles már a múlt évben jelezte, hogy módosítani kívánja a szociális juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket. Kezdeményezése illeszkedik az Európai Unió és Nagy-Britannia között egy nemrég tartott csúcsértekezlet határozatához, amely feljogosította a londoni kormányt arra, hogy az uniós tagországok polgárait csak többéves folyamatos munkavállalás után részesítse a britekhez hasonló szociális segélyekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×