Az orosz elnök szerint a nemzetközi terrorizmus "példátlan méreteket öltött és lényegében kihívást intézett a civilizáció ellen". Az ezzel szembeni hatékony fellépéshez a nemzetközi közösség összehangolt, energikus fellépésére van szükség, és Putyin szerint ennek megteremtésére irányul az orosz kezdeményezés a világszervezet égisze alatt, az egyetemes nemzetközi jog alapján. Rámutatott: az orosz légierő szíriai bevetése hozzájárult ahhoz, hogy az arab országban áttörés következzen be a terrorizmus elleni küzdelemben, és létrejöjjenek a konfliktus rendezéséről folytatott párbeszéd feltételei.

"Megengedhetetlen, hogy a terroristákat eszközként használják fel politikai célok elérésére" - hangsúlyozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tanácskozáson, amelyen mintegy 80 ország rangos delegátusai, köztük mintegy 20 védelmi miniszter és 15 vezérkari főnök vesz rész, és számos nemzetközi szervezet képviselteti magát.

Az orosz diplomáciai tárca vezetője szerint, el kell ismerni a népeknek a saját sorsuk meghatározásához való jogát, s nem szabad kívülről értékeket rájuk erőltetni. Ukrajnáról szólva arról beszélt, hogy Kijevet rá kell kényszeríteni a (kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére hivatott) minszki megállapodások végrehajtására. A stabilitás ellen ható tényezőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei globális rakétavédelmi rendszer létrehozására törekednek, amiben azután sem következett be változás, hogy megszűntek az iráni nukleáris programmal kapcsolatos aggályok.

Sürgette, hogy a NATO hagyjon fel az oroszellenes irányvonallal és térjen át a konstruktív párbeszédre. Lavrov szerint újabb csapást jelent majd a regionális biztonságra, ha Északkelet-Ázsiába - a Koreai-félszigetre - is telepítik a rakétavédelmi rendszerek elemeit.

Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes, az elnök közel-keleti és afrikai megbízottja közölte, hogy a szíriai rendezésnek szentelt tárgyalások május 10. környékén folytatódnak Genfben.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a NATO-Oroszország Tanács április 20-i ülése nem adott okot a derűlátásra azzal kapcsolatban, hogy olvadást lehessen elérni a szövetség és a Moszkva katonai együttműködése területén. Úgy vélte, hogy a régi fegyverzetkorlátozási rendszerek nem működnek Európában, a meglévőket pedig nem jóhiszeműen alkalmazzák a partnerek, és a hagyományos fegyverzetek terén bizalom hiányában újabbakat nehéz lesz létrehozni. Sojgu megismételte az orosz álláspontot, amely szerint nem Oroszország közeledik a NATO határaihoz, hanem ennek éppen az ellenkezője történik.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök hangsúlyozta, a nemzetközi terrorizmusra megelőző csapást kell mérni, és meg kell akadályozni ideológiájának terjedését. Rámutatott, hogy Líbia Moammer Kadhafi diktátor hatalmának 2011-es megdöntése után központosított államként gyakorlatilag megszűnt létezni és az Iszlám Állam (IÁ), valamint terrorszervezetek bázisává vált. Álláspontja szerint Szíriában líbiai mintára szervezett kísérlet történt a törvényes hatalom megdöntésére. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok vezetésével fellépő nemzetközi koalíció "a nemzetközi jog minden törvényét megszegi".

Hangsúlyozta, hogy a nyugati értékek Észak-Afrikába és a Közel-Keletre való átültetésére irányuló kísérlet a várttal ellentétes eredménnyel járt, iszlamista radikalizálódáshoz vezetett és az európai "migrációs káosz" is az "arab tavasz" következménye.

Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója rámutatott, hogy a nemzetközi terrorszervezetek a Szíriában elszenvedett jelentős veszteségeik miatt Európába és Ázsiába helyezték át tevékenységüket, egyebek között a migráció legális és illegális csatornáit felhasználva.

Hangsúlyozta, hogy egyetlen ország sincs bebiztosítva a terrorizmus ellen és az FSZB nevében széles körű nemzetközi együttműködést javasolt az erre hajlandó külföldi szakszolgálatoknak a terrorizmus elleni harcban.