A svájci diplomatát azért kérette be az iszlám köztársaság, hogy továbbítsa Irán tiltakozását Washingtonnak, amellyel nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot.

Irán és Washington között 1979-ben szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, miután iráni diákok megrohanták az Egyesült Államok teheráni követségét és túszul ejtettek 52 amerikait, akik csak 444 nap múltán szabadulhattak.

Ali Akbar Velajati volt iráni külügyminiszter, Ali Hamenei ajatolláh egyik legfőbb tanácsadója az IRNA állami hírügynökségnek nyilatkozva az amerikai bíróság ítéletét rablásnak minősítette.

Az ügy előzménye, hogy amerikai felperesek pert indítottak Irán ellen azzal a váddal, hogy támogatta a Hezbollah libanoni síita szélsőséges szervezetet. A Hezbollah 1983-ban pokolgépes merényletet követett el az amerikai tengerészgyalogosok bejrúti laktanyája ellen, 1996-ban pedig a szaúd-arábiai Hobarban lakóházakat robbantott fel. Bejrútban 241 amerikai veszette életét, a hobari támadásoknak pedig 20 halottja és 372 sebesültje volt. A legfelsőbb bíróság egy alsóbb fokú bíróság döntését fenntartva engedélyezte, hogy az iráni központi bankhoz köthető, egyesült államokbeli számlákon tartott összegekből kárpótolják a felpereseket.

"Irán kitart jogai mellett, és visszaszerzi pénzét. Az amerikaiakkal való szembenállás útja, hogy ellenálljunk törekvéseiknek" - jelentette ki az iráni vezető tanácsadója.

A teheráni kormány egy munkacsoportot bízott meg a pénzügyminiszter vezetése alatt, hogy vizsgálja meg az amerikai legfelsőbb bíróság döntését és szerezzen érvényt Irán "jogainak" - közölte az IRNA. Az iráni külügyminiszter, illetve a hírszerzés, a bíróságok és a központi bank vezetői is csatlakoztak a munkacsoporthoz - tette hozzá az IRNA.

Teherán úgy véli, az amerikai bírósági döntés a két állam közötti nemzetközi kötelezettségekbe ütközik, így egy 1955-ben létrejött gazdasági egyezménybe is.