Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Megkezdődtek a szerbiai választások

Szerbiában vasárnap hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, ezzel megkezdődtek a háromszintű, szerb parlamenti, vajdasági tartományi parlamenti és önkormányzati választások a nyugat-balkáni országban.

A 6,7 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 20 lista közül választhat az előre hozott parlamenti választáson, míg a vajdasági tartomány 1,73 millió szavazópolgára 15 lista jelöltjeire adhatja le voksát. Emellett Szerbia összes önkormányzatában is választást tartanak, kivéve a fővárosban, Belgrádban, ahol legutóbb két évvel ezelőtt járultak az urnákhoz az állampolgárok.

A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez a tizenegyedik parlamenti választás, s egyúttal a nyolcadik előre hozott voksolás. Előre hozott parlamenti választást legutóbb két évvel ezelőtt tartottak, önkormányzati és vajdasági tartományi voksolás viszont négy éve volt legutóbb.

A közvélemény-kutatások eredményei alapján biztosra vehető a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) fölényes győzelme, a felmérések szerint a párt támogatottsága meghaladja az 50 százalékot. A várakozások szerint a kormányfő Aleksandar Vucic, az SNS elnöke marad.

A felmérések szerint az induló húsz lista közül legfeljebb hét szerb pártnak van esélye arra, hogy az ötszázalékos küszöb átlépésével bejusson a belgrádi törvényhozásba. A nemzeti kisebbségek pártjait nem érinti az ötszázalékos küszöb, Szerbiában ugyanis a természetes választási küszöb használata van érvényben: annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) - amely tagja volt a távozó kormánykoalíciónak - eddigi öt mandátuma megőrzését tűzte ki célul.

A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények este fél tíz körül várhatóak, a végleges eredményeket pedig várhatóan legkésőbb április 28-ig közzéteszik.

Szerbia területén összesen 8378 helyen, míg a világ más országaiban 38 helyen lehet szavazni.

Az alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést, az új összetételű törvényhozásnak pedig három hónapja van a kormány kinevezésére, különben új választásokat kell kiírni.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×