Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Moszkva aggódik, mert Washington új atombombákat telepítene Európába

Komoly aggodalmának adott hangot pénteki állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium amiatt, hogy az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának modernizálása keretében új, kisebb kapacitású precíziós légibombák európai telepítését tervezi.

Az orosz diplomáciai tárca szerint ez a projekt nagyon veszélyes, mert jelentősen lejjebb szállíthatja a nukleáris fegyverek alkalmazásának "küszöbét", mivel az amerikai nukleáris bombákat "harctéri fegyvernek" tekinti.

"Nem feledhetjük el, hogy Moszkva és Washington ezt a lehetőséget huszonöt évvel ezelőtt feladta" - emlékeztetett az orosz külügyi állásfoglalás, amely szerint az Egyesült Államok arra készül, hogy visszatérjen korábbi "felelőtlen gyakorlatához", ahhoz, hogy "a nukleáris háború peremén járjon".

Az orosz külügy emellett riasztónak nevezte Washington viszonyulását az atomsorompó-egyezményhez, mert szerinte az Egyesült Államok a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező NATO-szövetségeseivel, az úgynevezett "nukleáris megosztás" keretében, az atomfegyverek alkalmazásának képességét gyakorolja.

Moszkva szerint célravezető lenne, ha az Egyesült Államok ugyanúgy a területére vonná vissza az összes nem stratégiai nukleáris eszközét, ahogy azt Oroszország egy negyedszázaddal ezelőtt megtette, tilalmat rendelne el saját területén kívüli telepítésükre, és lebontaná a gyors európai visszatelepítésüket szolgáló infrastruktúrát. Washingtonnak az orosz külügy szerint tartózkodnia kellene attól is, hogy az atomfegyverekkel nem rendelkező NATO-szövetségesekkel együtt ilyen fegyverek alkalmazását gyakorolja.

Az orosz diplomáciai tárca aggasztónak nevezte azt is, hogy a Pentagon katonai biológiai infrastruktúrája több országban is megjelent, és az elmúlt években közelebb került Oroszország határaihoz.

Az orosz külügyi állásfoglalás szerint nincs értelme visszatérni az európai hagyományos fegyveres erőkről megkötött (CFE-) szerződéshez, mert Moszkva szerint azt az Egyesült Államok és más NATO-tagországok életképtelenné tették. (Az ebben való részvételét Oroszország 2007-ben felfüggesztette.)

Az orosz külügyminisztérium azt is kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és a NATO Oroszország "feltartóztatása" felé vette az irányt, Washington és a szövetség saját javára kívánja billenteni az erőegyensúlyt a NATO kibővítésével, a katonai infrastruktúra keletre tolásával és csapatainak az orosz határ közvetlen közelébe telepítésével.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×