Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin

Clinton és Sanders élesen támadták egymást a tévévitában

A demokraták két elnökjelölt-aspiránsa élesen támadta egymást, értékítéletet, megbízhatóságot, tapasztalatot kértek számon egymáson a CNN hírtelevízió által meghívott vendégek jelenlétében a csütörtök este rendezett vitában New Yorkban.

Az első elemzések szerint a szócsatákat és a hevességet a nagy tét magyarázhatja: jövő kedden ugyanis New York államban tartanak előválasztásokat, s ez a szövetségi állam sok delegátust küld majd az országos elnökjelölt-állító konvencióra. Mindkét politikus magáénak is érzi ezt az államot: Bernie Sanders vermonti szenátor Brooklynban született és nőtt fel, Hillary Clinton volt külügyminisztert pedig New Yorkban választották szenátorrá.

Alkalmas-e Hillary Clinton elnöknek? - kérdezte a három műsorvezető egyike Bernie Sanderstől, egy pár nappal ezelőtti kampányrendezvényen ugyanis a vermonti szenátor azt állította róla, hogy nem alkalmas e megbízatásra. "Hát persze, hogy alkalmas" - válaszolt Sanders, de mindjárt kitért rá, hogy mire is gondolt: szerinte Clinton értékítéletével van baj, mert például annak idején megszavazta az iraki háborút, vagy mindmáig kiáll a hátrányos szabadkereskedelmi egyezmény mellett.

Hillary Clinton válasza: Obama elnök megbízott az ítélőképességében, hiszen külügyminiszteréül választotta. Hasonló gúnnyal válaszolt Hillary Clinton Sanders ezúttal is hangoztatott azon állítására, miszerint kampányát a Wall Street nagybankjai támogatják, ezért hát a választók nem bízhatnak abban, hogy nem a nagybankok és a pénzemberek érdekeinek megfelelő döntéseket hoz majd elnökként. Hillary Clinton úgy vélekedett, az állítással vetélytársa Obama elnököt támadja, hiszen annak idején Barack Obama kampányát is támogatta a pénzvilág, s Obama aztán mégsem az ő érdekeiknek megfelelően politizált.

Ez a hangvétel határozta meg az elnökjelöltséget ambicionáló két politikus vitájának hangnemét. A nézetkülönbségeik és a hangerejük néha olyan erős volt, hogy a műsorvezetőknek kellett csitítaniuk őket. Ez elsősorban Hillary Clintonra volt igaz, aki többször nem hagyta, hogy vetélytársa végigmondja, amit szeretne, és folyamatosan olyan emelt hangon beszélt, hogy a vermonti szenátort alig lehetett érteni. Az egyik műsorvezető erre szintén felemelte a hangát: "ha egymással ordítanak, akkor a nézők egyiküket sem értik majd" - szólt a két politikusra Wolf Blitzer, a moderátorok egyike.

A két politikus az amerikai politikát uraló lényeges kérdésekről fejtette ki a véleményét: a Wall Street, a pénzvilág és a politika világának összefonódásáról, a szabad fegyverkereskedelemről, a külföldre telepített amerikai munkahelyek esetleges visszahozásáról, az egészségbiztosításról, a minimálbér emeléséről, és a külpolitikáról, elsősorban a palesztin-izraeli konfliktusról.

Bernie Sanders az elmúlt napokban bírálta az izraeli kormány palesztinokkal kapcsolatos politikáját, ezt megismételte, de elmondta, ezért még nem Izrael-ellenes. A közel-keleti békesség megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a palesztin népet tisztelettel és méltósággal illessék - fogalmazott a vermonti szenátor, s egyúttal megkérdőjelezte Clinton szerinte túlságos elkötelezettségét Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő mellett.

"Eljön az idő, amikor az igazságosság és a békesség érdekében azt kell mondanunk Netanjahunak, hogy nem mindig neki van igaza" - mondta Sanders. Clinton, aki nagyon határozottan az izraeli álláspontot védelmezte, saját külügyminiszteri tapasztalatát hangsúlyozta, s azt, hogy a diplomácia vezetőjeként ő már megpróbált közvetíteni a palesztin-izraeli konfliktusban. Sanders azon felvetésére, hogy az Egyesült Államok nem folytathat továbbra is egyoldalú politikát, Clinton azt válaszolta, amit az este során többször is elismételt: nem elég diagnosztizálni a problémát, tudni kell megoldani is.

A keddi előválasztásokra az előrejelzések Hillary Clinton győzelmét jósolják.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×