Cameron az alsóházban tett nyilatkozatot a panamai offshore-botrány kirobbanása után elhatározott intézkedésekről. Közölte: a kormány döntése alapján a brit rendőrség most első ízben adatokhoz férhet hozzá arról, hogy pontosan kik a tulajdonosai és irányítói a brit korona függő területein, köztük a Brit Virgin-szigeteken, a Kajmán-szigeteken, a Man-szigeten, Bermudán és Jerseyn bejegyzett vállalatoknak.

A Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából múlt héten kiszivárogtatott több milliónyi dokumentumból sok minden más mellett kiderült az is, hogy a panamai cég egyedül a Brit Virgin-szigeteken több mint százezer titkos hátterű vállalat bejegyzésében közreműködött.

Cameron szerint azonban a most elhatározott intézkedésekkel, amelyek rálátást engednek a brit hatóságoknak a korona tengerentúli függő területein bejegyzett vállalatok tulajdonosi hátterére, e területek a nyitottság tekintetében messze maguk mögé utasítják más országok hasonló státusú területeit, sőt az Egyesült Államok több államát is.

A brit kormányfő törvényi szigorításokat jelentett be azokkal a brit vállalatokkal szemben is, amelyek segítséget nyújtanak az adóelkerüléshez. A jelenlegi brit törvények alapján nehéz büntetőeljárást indítani az ilyen cégek ellen, "ezt azonban most megváltoztatjuk" - mondta Cameron.

Kitért arra az offshore cégre is, amelyben - ahogy az a panamai iratokból kiderült - néhai édesapja, a 2010-ben elhunyt Ian Cameron társalapító, társtulajdonos és társigazgató volt. A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy minden ellenkező állítással szemben ez a befektetési társaság nem adóelkerülési céllal alakult, tevékenysége teljesen törvényes volt, és a cég brit befektetői Nagy-Britanniában fizettek adót.

"Fájó és igaztalan" állításoknak nevezte az elmúlt napokban édesapjával kapcsolatban elhangzottakat, és kijelentette: különbséget kell tenni az aktív, agresszív adóelkerülési tevékenység elősegítésére létrehozott vállalkozások és az édesapjáéhoz hasonló, törvényes befektetési lehetőségeket nyújtó cégek között. Ez utóbbiakban britek millióinak, valamint számos állami intézménynek és szakszervezetnek, "sőt a BBC-nek is" vannak befektetései.

David Cameron éppen édesapja cégének üzleti tevékenysége révén keveredett bele a panamai offshore-botrányba.

A brit sajtóban több bíráló írás is megjelent Ian Cameron bahamai és svájci székhellyel létrehozott cégéről, amelynek bejegyzésében a Mossack Fonseca is közreműködött.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át "egyetlen penny" adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.

David Cameron, akinek szintén voltak befektetései édesapja cégében - jóllehet azokat már 2010-ben, mielőtt miniszterelnök lett volna, eladta -, a brit politikatörténetben példátlan módon a hétvégén a nyilvánosság elé tárta több évre visszamenőlegesen adóbevallásait, bizonyítandó, hogy semmiféle törvényszegést nem követett el.

Hétfőn követte példáját George Osborne pénzügyminiszter, Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője és Boris Johnson, London polgármestere is.

Cameron azonban hétfői alsóházi előterjesztésében kijelentette: nem támogatja azokat az indítványokat, hogy a jövőben minden parlamenti képviselő és közéleti személyiség is kötelezően így tegyen, mert tekintettel kell lenni a személyes pénzügyek bizalmasságához fűződő jogra. A kormányfő szerint e gyakorlatot a mindenkori miniszterelnökre, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjére, a pénzügyminiszterre, illetve az ellenzéki árnyékkormány pénzügyminiszter-jelöltjére kell korlátozni.

Jeremy Corbyn munkáspárti vezető előzőleg azt javasolta, hogy a gyakorlatot minden közéleti személyiségre, köztük a politikai újságírókra is kötelezően terjesszék ki.