Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a felújított tihanyi bencés apátság átadásán 2025. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor: egy új Bábel jelei köszönnek ránk mindenfelől – videó

Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője – fogalmazott a miniszterelnök a Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf zarándokház átadó ünnepségén pénteken.

Aligha van olyan épített emléke nemzetünknek, ami így gyönyörködtetné a szemünket és ilyen otthonosságot és békességet árasztana a lelkünkbe – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután Tihanyban, ahol a kormányfő a felújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf Zarándokház átadásának alkalmából mondott ünnepi beszédet.

„A hely, amelyen állunk, szent föld. A magyar világ egyik spirituális központjában gyűltünk össze, hogy hálát adjunk a Tihanyi Bencés Apátság teljes megújulásáért. Minden magyar meghatottságot és áhítatot érez a szívében, amikor megpillantja az ezerarcú Balatonba nyúló félszigetet és a rajta magasodó két tornyot” – mondta, majd az apátság méltatása mellett kitért az Európai Unióban zajló folyamatokra is.

„Aligha van olyan épített emléke nemzetünknek, ami így gyönyörködtetné a szemünket, és ilyen otthonosságot és békességet árasztana a lelkünkbe – mondta a miniszterelnök. Úgy látja, hogy „az ország vezetőinek van mit tanulniuk a tihanyi szerzetesektől, a túlélésről és az újrakezdésről is”, majd felidézte, hogy a tihanyi bencéseket a történelemben „háromszor próbálták meg eltörölni a föld színéről”, kiemelve a török, a jozefinista, majd a kommunista cselekedeteket.

Hiába, a kommunisták nem ismernek se Istent, se embert, se alapítólevelet. Nem volt ez olyan régen, jó, ha észben tartjuk. A Tihanyi-félsziget már ezer évvel ezelőtt kelet és nyugat békés és gyümölcsöző találkozóhelyévé vált. A templom alapító I. András hitvesével, Anasztáziával, keleti papok is érkeztek e szent dombok közé, ahol a nyugati bencés szerzetesekkel együtt éltek, dolgoztak, imádkoztak, térítettek. Jó volna, ha Európa mai szétválasztó, háborút szító, szankciókkal dobálózó urai vigyázó szemeiket Tihanyra vetnék – idézi az Index Orbán Viktor szavait, aki azt is kijelentette: „Tihany a magyarság szent hegye”. Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény is elismeri a „kereszténység nemzetmegtartó szerepét”, szavai szerint a kereszténység kultúra és civilizáció is.

Úgy folytatta, hogy mi, magyarok európaiak és keresztények vagyunk, ezért nem mehetünk el amellett, hogy

az európai élet fundamentumai ma támadás alatt állnak.

Azt akarják, hogy ne azok legyünk, akik vagyunk, sőt váljunk olyanokká, amilyenek nem akarunk lenni. Azt akarják, hogy keveredjünk össze más világból érkezett népekkel, keverjük össze a hagyományos nemi szerepeket, és a tetejébe még egy vesztes háborúba is belekevernének bennünket. „A teremtés rendje helyett a dolgok összekeverése, felkavarása, egy új anarchia, új Bábel jelei köszönnek ránk mindenfelől” – mondta Orbán Viktor.

Kijelentette: jó szándékú emberekként, egy háború által meggyötört nemzet tagjaiként, békeszerető keresztényekként fáj látni, hogy háborús pszichózis fertőzte meg Európát. Béke helyett háború, élet helyett öldöklés, építés helyett rombolás, háborúért európai uniós tagság – összegzett Orbán Viktor.

Kiemelte: az unió alapítói keresztény emberek voltak, és nem erre találták ki az uniót. Szabad, keresztény európai nemzetként nem engedhetjük meg, hogy a fejünk fölött döntsenek Európa jövőjéről – hangsúlyozta a kormányfő.

A kormányfő kitért arra, hogy a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténységgel összefüggésben. „Annyit üzenünk innen a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben” – szögezte le, kiemelve, hogy „a kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra”.

„Ahol templom áll, ott nem csak múlt van, hanem jövő is. Ahol a kereszténység és a hazaszeretet lakik, ott van Magyarország. Nálunk találkozik a hit, a történelem, az államiság és a kultúra. A megújult Tihanyi Apátság ennek az egységnek ragyogó bizonyítéka. Olyan jelkép, amely múltunk tiszteletére és jövőnk építésére hív bennünket a keresztény szabadság szellemében. Adja Isten, hogy ez a szent hely még sokáig hirdesse a hitet, a tudást és a magyar szellem erejét” – mondta a kormányfő, aki zárásul mindenkinek megköszönte a felújításban végzett munkáját.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×