Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Kis-Benedek József az állítólagos kémügyről: Kijevnek bizonyítania kellene vádjait

Ukrajnának bizonyítania kell, hogy valóban kémeket fogott el, és azok tényleg a magyar nemzetbiztonságnak dolgoztak – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő. Kis-Benedek József szerint az is kérdés, hogy Kijev hogyan reagál a budapesti diplomatái kiutasítására.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint két magyar állampolgárt tartóztattak le Ukrajnában kémkedés miatt. Korábban mindketten az ukrán hadsereg alkalmazásában álltak, most hazaárulással vádolják őket. A szervezet szerint két magyar állampolgárt tartóztattak le, akik adatokat gyűjtöttek Kárpátalja katonai védelméről, sebezhető pontokat kerestek, és elemezték, hogyan reagálnának a helyiek, ha magyar csapatok lépnének be a régióba.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyarországot ért ukrán kémvádakkal kapcsolatban közölte, hogy a szomszédos országban a fizikai összecsapások mellett zajlik egy propagandaháború is, és gyakran alkalmaznak magyarellenes propagandát is, amelyről sok esetben az derült ki, hogy semmifajta alapja nincsen. Majd bejelentette: Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a hazánkkal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről.

„Ha igaz a történet, akkor az a magyarokra nézve nem valami kellemes” – mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő szerint már nem csak az ukrán források állítják, hogy a két gyanúsított Magyarországra jött a megszerzett információval, amiért pénzt is kapott.

„Ezt úgy hívják egyes nyelveken és egyes országokban, hogy kémkedés”

– tette hozzá. A szakember furcsának tartja, hogy erre diplomaták kiutasításával reagált a külügyi tárca, mert az ukránok nem diplomatákat leplezhettek el. Úgy véli, újabb válaszlépés várható ukrán oldalról, ami tovább élezheti az amúgy sem békés magyar–ukrán viszonyt.

Kis-Benedek József szerint az átadott információ katonai természetű, ugyanakkor érthetetlennek tartja a magyar bevonulásra vonatkozó információt, ez inkább már politikai természetű kérdés, mert ilyen lépés egyáltalán nincs napirenden, mint ahogy egyelőre még egy tűzszünet kihirdetésének sem adottak a feltételei.

Egyelőre azt sem tudni, hogy ukrajnai magyar nemzetiségű állampolgárokról van-e szó, viszont a szakértő jelezte, Ukrajnában jelenleg háborús helyzet van, ami azt jelenti, hogy hadiállapotnak megfelelő törvénykezés van, tehát egy ilyen cselekményért akár halálbüntetést is kiszabhatnak.

Azt is hangsúlyozta, hogy önmagában az, hogy egy ország titkosszolgálati tevékenységet folytat egy másik nem ellenséges ország területén, teljesen bevett dolog, nem nagy dolog ilyen embereket találni, „a kérdés az, hogy a politikának érdeke-e az, hogy kémügyeket realizáljon, ha érdeke, akkor azonnal megcsinálja”.

Kis-Benedek József szerint Magyarországnak szüksége van katonai információkra Ukrajnából, mert tudni kell, mi történik a határ másik oldalán, ez fontos az ország biztonságához, de ezekhez az adatokhoz több módszerrel is hozzá lehet jutni, nem feltétlen kell ügynököket alkalmazni.

A biztonságpolitikai szakértő szerint most Kijeven a sor, hogy bizonyítsa állításait, de szerinte, ez nem feltétlenül nehéz feladat, ráadásul úgy véli, az elhárítás Ukrajnában nem rossz. A feltételezése szerint a beszervezettekre valahol felfigyeltek, de nem leplezték le őket. „Hosszabb időn keresztül figyelik a tevékenységüket, feltérképezik, akár Magyarországra is elkísérhette őket az ukrán elhárítás, ha ott készültek kép- vagy hangfelvételek, akkor utána az következik az, amit a politika megrendel” – mondta. Így akár a kapcsolattartót is kideríthették, arról nem is beszélve, hogy a gyanúsítottaknál állítólag kommunikációs eszközök is voltak, ezek alapján is bizonyítékokhoz tudnak jutni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint sok ilyen eset van, de ez nagyobb részében nem kerül a történet nyilvánosságra, abban, hogy ezt az ügyet közzétették, szerinte nagy szerepe lehet annak, hogy jelenleg az ukrán–magyar politikai kapcsolatok nem felhőtlenek.

„Ilyenkor érdek az, hogy minél több olyan hírt hozzanak nyilvánosságra, ami a másik országnak árthat. Ezért meg kell nézni, hogy ebben mi az igazság. Itt a tények bizonyítanak”

– mondta, és hozzátette, fontos lehet az is, hogy a két illető tesz-e vallomást. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kémügyből még akkor sem lehet nagy baj, ha végül igaznak bizonyul, mert „minden csoda három napig tart”,

„Egy kémügy realizálása nem csak hírszerző vagy elhárító szakmai kérdés, hanem politikai kérdés. Minden esetben a politika dönt, ha azt mondja, hogy történt ilyen, de nem csinálunk semmit, akkor az is egy megoldás” – mondta Kis-Benedek József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×