Infostart.hu
eur:
353.29
usd:
309.42
bux:
142967.1
2026. július 6. hétfő Csaba
Friedrich Merz leendő kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és frakcióvezetője az új összetételű német parlament alakuló ülésén Berlinben 2025. március 25-én. A 21. Bundestag a február 23-i előrehozott parlamenti választások eredményeképp alakul meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Friss felmérés: a németek többsége nem támogatja az új kancellárt

Felettébb ingadozott Németország új kancellárjának megítélése az elmúlt időszakban. Mindezt megerősítette az a felmérés, amelyet közvetlenül a Bundestag-szavazás előtt, illetve után végeztek. A többség szerint Friedrich Merz kancellárrá történt megválasztása nem jó döntés volt.

Németország háború utáni történetében egyedülálló módon csak a második fordulóban választotta kancellárrá a Bundestag Friedrich Merzcet. Elemzők szerint közvetve már ez is jelezte, hogy a konzervatív politikus támogatottsága korábban sem volt különösebben magas. Mindezt egyértelműen erősítette meg az ARD által végzett közvélemény-kutatás. Az adatok szerint

a megkérdezettek mindössze 32 százaléka vélekedett úgy, hogy Merz kancellárrá történt megválasztása jö döntés volt.

Ezzel szemben a válaszadók jelentős többsége, azaz 59 százaléka ezzel ellentétes véleményen volt.

A felmérésből ugyanakkor kitűnt, hogy Friedrich Merz nem csupán kancellárjelöltként, illetve kancellárként, de korábban ellenzéki vezetőként sem örvendett különösebb népszerűségnek. Mindez – mint az adatokat értékelő szakértők fogalmaztak – arra utal, hogy a friss értékelés összhangban áll azzal a képpel, amely a konzervatív CDU elnökéről az elmúlt három évben alakult ki. Támogatottságának mértéke az elmúlt időszakban ingadozott ugyan, de 40 százaléknál soha nem volt magasabb, a csúcsot tavaly novemberben, az Olaf Scholz vezette hárompárti kormány összeomlása után érte el, a többség azonban akkor sem volt elégedett a mai kancellár akkori politikai szerepvállalásával.

A felmérés megerősítette, hogy Németország legnépszerűbb politikusa immár hosszabb ideje a szociáldemokrata Boris Pistorius védelmi miniszter; ő az egyetlen miniszter, aki megőrizte korábbi tárcáját. Eddigi munkáját a megkérdezettek 73 százakra egyértelműen jónak minősítette.

Az új kormány miniszterei közül Pistorius után a legtöbb támogatást az ugyancsak szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter, Lars Klingbeil kapta. A válaszadók 43 százaléka véli úgy, hogy jó kinevezés történt. Klingbeilt az ugyancsak SPD-s új munkaügyi miniszter, a korábbi parlamenti elnök, Bärbel Bas követi 36 százalékkal, és csak utána következik konzervatív politikus a belügyminiszter, Alexander Dobrindt személyében.

A többieknek még bizonyítaniuk kell, ami a válaszadók szerint különösen vonatkozik az új CDU-s külügyminiszterre, Johann Wadephulra és az ugyancsak kereszténydemokrata gazdasági miniszterre, Katherina Reichére.

Óvatosan fogalmaztak a válaszadók a kormánykoalíció összetételével kapcsolatban. A megkérdezettek 42 százaléka volt azon a véleményen, hogy a CDU/CSU és az SPD „házassága” nagyon jó vagy jó választás volt, míg 53 százalék szerint kevésbé jó, illetve rossz döntés született.

Természetesen a felmérés elmaradhatatlan eleme volt a parlamenti pártok támogatottsága abban az esetben, ha a választásokat most vasárnap tartanák. A befutó az adatok szerint 27 százalékkal a CDU/CSU lenne. A radikális jobboldali AfD 23 százalékos támogatottságra számíthatna. Az SPD-nek 16, a Zöldek Pártjának 11, míg a Baloldal Pártjának 10 százalékot jósoltak. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) és a liberális FDP ezúttal sem jutna be a parlamentbe.

Végezetül a felmérés kitért arra is, hogy a válaszadók miként értékelik az alkotmányvédelmi hivatal döntését az AfD jobboldali szélsőséges pártnak történt minősítéséről. Az ARD szerint a válaszadók kétharmada, azaz 67 százaléka egyetértett ezzel a besorolással, a párt támogatói ugyanakkor szinte teljesen egyöntetűen elutasították ezt.

Címlapról ajánljuk
Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Naponta 5-10 olyan gyereket hoznak be a Bethesda Kórház ügyeletére, aki e-rollerezés közben sérült meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Velkey György János gyermekgyógyász szerint a 14 évesnél fiatalabbak számára az új KRESZ-ben meg kellene tiltani az elektromos rollerek használatát. Tapasztalatai alapján 6 éves koring trambulinozni sem kéne.

Az időskor alkonya – 15-20 ezer hely hiányzik a rendszerből, későn döntenek a családok az otthon mellett

Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös felmérése szerint a magyar idősek többségét a betegségek, a demencia, valamint a pénzügyi gondok foglalkoztatják, ugyanakkor az idősödő lakosság 39 százaléka nem tervez idősek otthonába költözni. Szebenszki Balázs, a 25 éve időselhelyezéssel foglalkozó, több otthont is üzemeltető Irmák Nonprofit Kft. cégvezetője az InfoRádió kérdéseire válaszolt.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter nélkül indul a parlament hétfőn

Tisza-kormány: Magyar Péter nélkül indul a parlament hétfőn

Magyar Péter miniszterelnök a NATO ankarai csúcstalálkozójára készül, amelyen a tagállamok védelmi kiadásainak GDP 5 százalékára emeléséről tárgyalnak. A múlt héten Sulyok Tamás köztársasági elnök egy lengyel lapnak adott interjúban bírálta a 17. alkotmánymódosítás tervezetét, amely szerinte jogállamisági aggályokat vet fel. Török Gábor szerint a módosítás 3-6 arányban a kormányzati mozgástér bővítését szolgálja az önkorlátozással szemben. Emellett a kormány közölte a 400 ezer gyermeket érintő, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás részleteit, Vitézy Dávid pedig új hétvégi éjszakai közösségi közlekedési járatokat jelentett be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×