Infostart.hu
eur:
353.61
usd:
309.69
bux:
142477.67
2026. július 6. hétfő Csaba
Ukrán Magura V7 tengeri drón, amerikai AIM-9 Sidewinder rakétákkal.
Nyitókép: Ukrainian MoD

Robothajó semmisített meg egy vadászgépet: a hihetetlen találat, és ami mögötte lehet

Szakértők szerint több szempontból is mérföldkő lehetett az, hogy egy ukrán tengeri drón nemrég rakétával lelőtt egy orosz vadászgépet.

Pár napja az ukránok Magura V7 típusú drónja egy amerikai gyártmányú AIM-9 Sidewinder rakétával lelőtte az orosz légierő Szu-30-as vadászrepülőjét. Ez azért számított óriási szenzációnak, mert az ember vezette harci gép elvben fejlettebb elektronikával rendelkezhetett és nagyságrendekkel jobban manőverezett, illetve sokkal gyorsabb volt, mint a robot.

Az orosz repülőgép és a drón harcáról az ukránok tettek közzé videót, ezzel igazolva a hihetetlen győzelmüket.

Ezt megelőzően is értek már el tengeri drónnal légi győzelmet, de az áldozat egy lassan repülő és a vadászgépnél lomhább Mi-8-as helikopter volt. Több hozzáértő már akkor is arra utalt, hogy az ukrán hadiipar jóval magasabb szinten állhat, mint azt korábban bárki gondolta.

A helikopter elleni győzelem mozija nem túl jó felvétel, de azért azt jól látni, hogy az ukrán drón áldozata egy forgószárnyas, és még az is kivehető, hogy az bizony egy orosz helikopter volt.

A Mi-8 elleni győzelmet állítólag egy orosz gyártmányú, R-73-as légharcrakétával érték el az ukránok. Ellenben a vadászgépet már egy amerikai fegyverrel sikerült leszedniük. A kettő között pedig óriási a különbség, és ez arra utal, hogy az ukrán mérnökök nemcsak az általuk jól ismert exszovjet haditechnikához értenek. Abban is mesteriek, hogy miként lehet a saját rendszereikhez integrálni az egyébként teljesen más műszaki paraméterekkel rendelkező, nyugati fegyverzetet.

A Magura V7 drón áldozata egy ilyen Szu-30 orosz vadászbombázó volt. Kép: Wikipédia
A Magura V7 drón áldozata egy ilyen Szu-30 orosz vadászbombázó volt. Kép: Wikipédia

Sokáig az volt az általános vélekedés, hogy képtelenség összeilleszteni a keleti és a nyugati technikát, ám az ukrán fejlesztők rácáfoltak erre. Elsőként az Egyesült Államoktól kapott, AGM-88 HARM, lokátorromboló rakétákat integrálták sikeresen a saját, MiG-29-es, SzU-27 és SzU-24-es harci gépeikhez, majd a brit-francia eredetű Storm Shadow/SCALP-EG manőverező robotrepülőgépeket tudták társítani a régebbi keleti rendszerekkel.

A Defence Express szerint az, hogy a Magura V7 tengeri drónok fegyverzetében megjelent az amerikai AIM-9 Sidewinder rakéta, még egy fontos dologra is bizonyíték lehet. Mégpedig arra, hogy az ukrán hadiipar már képes olyan önálló, légvédelmi rendszerek létrehozására, amelyekhez csak a rakétákat kell Nyugatról importálni. Az összes többi berendezést, beleértve a célfelderítő, azonosító, illetve a tűzvezető eszközöket, és azok számítás technikai hátterét, már mind a hazai ipar szállítja.

Ezen a videón egy ukrán MiG-29-es indít amerikai AGM-88 HARM rakétát vélhetően az oroszok egyik radarállomása ellen:

A rakétákat viszont egyszerűbb készen megvásárolni, főleg, hogy azok eredetileg repülőgép-fedélzeti fegyverek. Rendszerben is állnak az ukrán légierő legújabb, amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépein. Ez nagyon hasonló megoldás, mint amit az Ukrajnában rendkívül eredményesen használt norvég–amerikai NASAMS légvédelmi rendszer is használ. Ennél az alapvető fegyver a szintén repülőgépekhez való AIM-120 AMRAAM közepes hatótávolságú rakéta, de alkalmas hozzá az AIM-9 Sidewinder közel-légiharc rakéta is. Ezt a rendkívül hatékony légelhárító komplexumot Magyarország is megvásárolta.

Ukrajna számára talán a legfontosabb a légvédelem erősítése, amit Volodimir Zelenszkij elnök is rendszeresen hangoztat. Az orosz rakéta- és dróncsapások borzalmas rombolásokat okoznak és rengeteg ember életét követelik. Ezek egy részét az oroszok hadihajókról zúdítják az ukránokra. A tengerről indított támadások kivédésére pedig – igazi hadiflotta híján – az ukránok drónokat használnak. Viszont a robotok ellen eddig meglehetősen hatékonyak voltak az orosz helikopterek és vadászgépek.

Ugyanakkor a Magura-sorozat legújabb, AIM-9 Sidewinder rakétákkal felszerelt változata már képes megvédeni saját magát a levegőből érkező támadások ellen, sőt arra is alkalmas, hogy lelője a felderítést végző vagy éppen légicsapásra készülő orosz repülőeszközöket. Persze az sem mellékes, hogy az ukrán gabonaexport szempontjából létfontosságú fekete-tengeri kikötők védelmét is meg lehet oldani ezekkel az újabb fejlesztésű robothajókkal.

Címlapról ajánljuk
Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Naponta 5-10 olyan gyereket hoznak be a Bethesda Kórház ügyeletére, aki e-rollerezés közben sérült meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Velkey György János gyermekgyógyász szerint a 14 évesnél fiatalabbak számára az új KRESZ-ben meg kellene tiltani az elektromos rollerek használatát. Tapasztalatai alapján 6 éves koring trambulinozni sem kéne.

Az időskor alkonya – 15-20 ezer hely hiányzik a rendszerből, későn döntenek a családok az otthon mellett

Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös felmérése szerint a magyar idősek többségét a betegségek, a demencia, valamint a pénzügyi gondok foglalkoztatják, ugyanakkor az idősödő lakosság 39 százaléka nem tervez idősek otthonába költözni. Szebenszki Balázs, a 25 éve időselhelyezéssel foglalkozó, több otthont is üzemeltető Irmák Nonprofit Kft. cégvezetője az InfoRádió kérdéseire válaszolt.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Melyik városrész lesz a következő évek nyertese Budapest ingatlanpiacán?

Melyik városrész lesz a következő évek nyertese Budapest ingatlanpiacán?

A legjobb ingatlanbefektetések ritkán akkor születnek, amikor már mindenki biztos a piaci fordulatban. A budapesti újlakáspiacon most éppen az a kérdés, ki meri felismerni a következő növekedési ciklus előtti beszállási pontokat — és mely városrészekben maradt még valódi felzárkózási potenciál. A lokáció önmagában ma már kevés: az értékállóságot egyre inkább az infrastruktúra, a bérbeadhatóság, a zöldfelületek és a komplex városnegyed-fejlesztések által kínált életminőség határozza meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×