Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.88
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Az offshore-botrány miatt Cameron közzétette adóbevallásait

Ígéretének megfelelően közzétette a legutóbbi hat évben benyújtott adóbevallásait vasárnap a brit kormányfő, igyekezve véget vetni a panamai offshore-botrány kirobbanása után az ő személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült találgatásoknak.

David Cameron az első brit miniszterelnök, aki feltárta a közvélemény előtt adópapírjait. A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap kommentárja szerint a kormányfő nagy valószínűséggel precedenst teremtett, amelyet a jövőben várhatóan minden miniszterelnöknek és pártvezetőnek követnie kell majd.

Az adóbevallásokból, amelyeket hivatalosan a Downing Street tett közzé vasárnap hajnalban, kiderül, hogy Cameron teljes jövedelme a 2014-2015-ös pénzügyi évben valamivel meghaladta a 200 ezer fontot (78 millió forint), és a kormányfő 76 ezer font jövedelemadót fizetett.

Jövedelmének legnagyobb részét abban az évben a 140 522 fontos miniszterelnöki fizetés tette ki, és ehhez járult csaknem 47 ezer font a divatos londoni Notting Hill kerületben lévő családi ház kiadásából. Ennek a háznak a fele van Cameron nevén, így a bérleti díjból származó családi bevétel felét is az ő adóbevallása tartalmazza.

David Cameron emellett 9800 fontot kapott a kormányzó Konzervatív Párttól költségtérítés gyanánt, és banki megtakarításai után háromezer font kamatjövedelme is volt.

Cameron már korábban felfedte, hogy édesapja, Ian Cameron 2010-ben bekövetkezett halála után 300 ezer fontot örökölt, ám a vasárnap hajnalban ismertetett adóbevallásokból kiderül az is, hogy 2011-ben édesanyja még 200 ezer fontot adott neki, ezzel ellentételezve, hogy a szülők családi házából Ian Cameronra jutó tulajdonrészt David Cameron bátyja, Alexander Cameron örökölte.

A részletes adóelszámolásokból kiderül ugyanakkor, hogy e 200 ezer font után David Cameronnak nem kellett örökösödési adót fizetnie, mivel ez a pénz hivatalosan édesanyjától származó ajándéknak minősült.

Az adópapírokban szerepel emellett, hogy mielőtt 2010-ben miniszterelnök lett volna, Cameron eladta 140 ezer fontnyi részvénybefektetését, benne azt a több mint 31 ezer font értékű részvénycsomagot, amelyet édesapja offshore cégében vásárolt 1997-ben.

David Cameron éppen e cég üzleti tevékenysége révén keveredett bele a panamai offshore-botrányba.

A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott több milliónyi bizalmas dokumentumból kiderült ugyanis, hogy a kormányfő néhai édesapja társalapítója, társtulajdonosa és társigazgatója volt egy offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.

A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent Ian Cameron cégéről.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át "egyetlen penny" adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.

David Cameron ráadásul csak a botrány kirobbanása után három nappal - és több, meglehetősen bizonytalan hivatalos nyilatkozat után - ismerte el, hogy neki is voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában.

A miniszterelnök a meglehetősen kínossá vált ügy hatására döntött úgy, hogy - a brit politikatörténetben példátlan módon - a nyilvánosság elé tárja több évre visszamenőlegesen adóbevallásait, bizonyítandó, hogy semmiféle törvényszegést nem követett el.

David Cameronnal szemben nem is hangzottak el olyan vádak, hogy az édesapja cégével összefüggő pénzügyi tranzakciói törvénysértők lettek volna. A brit sajtó elsősorban az ügy etikai vonatkozásait taglalja, tekintettel arra, hogy a Cameron vezette konzervatív párti brit kormány politikai programjának egyik sarkalatos eleme az adóelkerülés céljából létrehozott offshore cégek elleni szigorú fellépés.

David Cameron mindazonáltal a héten "teljes tévedésnek" nevezte azokat a felvetéseket, hogy édesapja adóelkerülés céljából vállalt volna társalapítói szerepet a Blairmore Holdings létrehozásában.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×