Az Európai Bizottság egyértelmű készséget lát a varsói kormány részéről a párbeszédre a jogállamisági mechanizmuson belül elindított eljárás keretében, ám fennmaradt a véleménykülönbség arról, hogy minek kellene lennie az első lépésnek. Ezt Frans Timmermans, a testület első alelnöke árulta el szerdán a sajtónak, miután keddi varsói megbeszéléseiről tájékoztatta a biztosi kollégiumot.

Timmermans közölte, hogy a Bizottság álláspontja szerint a lengyel kormánynak első lépésként egyértelmű jelét kellene adnia annak, hogy ad a formailag független alkotmánybíróság véleményére, és nem akadályozza tovább a taláros testület kormány korábbi intézkedéseit elmarasztaló döntésének közzétételét a hivatalos közlönyben. Az alelnök hozzátette, hogy ebben a kérdésben keddi varsói látogatását követően sem közeledtek az álláspontok.

A holland Frans Timmermans – aki annak idején még holland külügyminiszterként három másik kollégájával együtt kezdeményezte a jogállamisági keretet – megfigyelők szerint kényes diplomáciai játszmába kezdett az egyelőre konok varsói kormánnyal, amellyel szemben elvárása, hogy tegyen eleget a Velencei Bizottság alkotmánybíróságot reformját érintő túlnyomórészt elmarasztaló véleményének.

A Bizottság még januárban döntött arról, hogy 2014 márciusi elfogadása óta először aktiválja a jogállamisági keretet Lengyelországgal szemben, mert úgy látja, hogy az alkotmánybíróság működésének politikai befolyásolásával rendszerszintű kockázatoknak lehet kitéve a jogállami rendszer az országban. A tavaly őszi választásokon többséget szerzett konzervatív Jog és Igazságossság Pártja (PIS) jelentős változtatásokba fogott, többek között a médiatörvény és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával. A jogállamisági keret egyfajta köztes eszköz a kötelezettségszegési eljárások és az atombombának is nevezett EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás között, aminek végén az elmarasztalt tagállamnak akár a szavazati jogát is felfüggeszthetik.

Timmermans azonban Varsó után Brüsszelben is hangsúlyozta, hogy a hangsúly a párbeszéden, és nem a lengyel kormány megleckéztetésén van. Leszögezte, hogy senki sem vitatja el a lengyel kormánypárt jogát, hogy programját végrehajtsa. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy egyetlen tagállam sem engedheti meg magának párhuzamos jogrendszert. Jelen esetben azt, hogy az alkotmánybíróság döntéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ez jogi bizonytalanságot eredményez.

Varsó eddig nem mutatott készséget a meghátrálásra. A BruxInfo értesülései szerint Timmermans április 18-án újra a lengyel fővárosba utazik, abban a reményben, hogy addig sikerül elmozdulni a lengyel hatóságokkal folytatott párbeszédben a holtpontról. Ha mégsem ez lenne a helyzet, akkor a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker veheti személyesen kezébe az ügyet, ezzel is jelezve azt, hogy Brüsszel nagyon komolyan veszi a lengyel dossziét. Juncker a tervek szerint április második felében Varsóba utazna, és utána kérne politikai felhatalmazást a biztosi testülettől a következő lépésekre.

A jogállamisági eljárás jelenleg az első, konzultációs szakaszban van. Amennyiben a Bizottság indokoltnak látja, jogállamisági vélemény elfogadásával a következő szakaszba léptetheti a folyamatot. Ha ez sem vezetne eredményre, harmadik lépcsőben konkrét ajánlásokat tehetnek a szóban forgó tagállamnak, amelyek figyelmen kívül hagyása már a 7-ik cikk aktiválásának kezdeményezését vonhatná maga után.

„Minél nagyobb többséggel rendelkezik egy kormány, annál inkább tekintettel kell lennie a kisebbségre. A demokrácia lényege, hogy a többség tiszteletben tartja a kisebbség érdekeit” – jelentette ki szerdán a Bizottság első alelnöke.