Infostart.hu
eur:
368.69
usd:
335.95
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő

A britek 43 százaléka a Brexitre szavazna

A brit EU-tagság feladását pártoló tábor többségére utal egy új, vasárnap ismertetett felmérés, a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok összesítéséből képzett átlag azonban változatlanul a bennmaradást támogatók többségét jelzi.

A The Observer című baloldali vasárnapi brit lap megbízásából az Opinium közvélemény-kutató által elvégzett online vizsgálat azt mutatta ki, hogy jelenleg 43 százaléknyian szavaznának a Brexitre, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. A további brit EU-tagságot pártolók aránya e felmérés szerint 39 százalék. A megkérdezettek 18 százaléka úgy nyilatkozott, hogy még nem döntötte el, mire szavaz.

A The Observer kommentárja szerint a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredménye azon múlhat, hogy mennyire sikerül az egyelőre meglehetős érdektelenséget mutató fiatal korosztály mozgósítása. Az Opinium felmérése ugyanis kimutatta, hogy a 18-34 év közötti korosztály abszolút többsége, 53 százaléka támogatja Nagy-Britannia EU-tagságát, és mindössze 29 százalékuk vallotta magát Brexit-pártinak.

E korosztályból azonban csak 52 százalék mondta biztosra részvételét a júniusi referendumon.

Az összes közvélemény-kutatás összevetése azonban arra utal, hogy ettől függetlenül is változatlanul relatív többségben vannak azok a brit választók, akik a brit EU-tagságot pártolják. A Financial Times című londoni gazdasági napilap által az egyes felmérések eredményeinek átlagolásával kiszámított "poll of polls" mutató jelenleg 45:42 arányú százalékos többséget jelez a bennmaradást támogatók javára.

A Financial Times által az elmúlt napokban megszólaltatott szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy jelentős a különbség a hagyományos telefonos és az online felmérések eredményei között. A telefonos módszerrel elvégzett közvélemény-kutatások rendre a bennmaradást támogatók jóval nagyobb arányát jelzik, mint az online vizsgálatok, és a lapnak nyilatkozó szakértők arra a véleményre hajlanak, hogy a telefonos felmérések járhatnak közelebb a valós képhez.

Épp a minap hozták nyilvánosságra azt a vizsgálati jelentést, amelynek megállapítása szerint a modern brit közvélemény-kutatások több mint hét évtizedes történetében nemigen volt példa akkora tévedésre a közvélemény-kutató intézetek részéről, mint a tavaly májusi brit parlamenti választások előtt, és ez módszertani változtatásokat tesz szükségessé.

A 2015. május 7-én tartott nagy-britanniai parlamenti választások előtt egyetlen országos közvélemény-kutató sem jelezte, hogy a Konzervatív Párt abszolút többséget szerez az alsóházban. A felmérések még a választás hetében is gyakorlatilag holtversenyt valószínűsítettek a konzervatívok és a Munkáspárt között, sőt voltak olyan előrejelzések is, hogy a Munkáspárté lesz a legnépesebb alsóházi frakció, és így a legnagyobb baloldali erő - a skót nacionalistákkal összefogva - akár kormányt is alakíthat.

Végül azonban a Konzervatív Pártnak 99-cel több képviselői hely jutott az alsóházban, mint a Munkáspártnak, és a választások után - 1992 óta először - önálló többségi kormányt alakíthatott.

Címlapról ajánljuk
Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Kilónként 3500 forintos minimumárat ajánl a termelői akácmézre, 2500 forintosat pedig a virágmézre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A termelői árakról, az idei aszály következményeiről és az olcsó importméz hatásáról Bross Pétert, az egyesület elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×