Infostart.hu
eur:
367.63
usd:
335.1
bux:
143727.84
2026. november 18. szerda Jenő

A visegrádi országcsoport 25 éve alakult meg

Huszonöt éve, 1991. február 15-én jött létre a visegrádi országcsoport Magyarország, Csehszlovákia (1993. január 1-jétől Csehország és Szlovákia), valamint Lengyelország lazán szervezett együttműködési kereteként a szétesett szovjet "külbirodalom" közép-európai részének összefogására, az összehangolt európai uniós csatlakozás elősegítésére.

A kelet-európai rendszerváltozások idején, az 1990. április 9-én Pozsonyban rendezett magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozón fogalmazódott meg az együttműködési szándék, amely tovább érlelődött a három ország vezetőinek 1990. novemberi párizsi megbeszélésén, melyet az európai csúcstalálkozó keretében tartottak.

A névadó összejövetelre 1991. február 15-én került sor Budapesten és Visegrádon. Az Országgyűlés épületében rendezett plenáris ülésen a küldöttségeket Antall József magyar kormányfő, Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel államfő vezette. A résztvevők hangoztatták: olyan együttműködési keret létrehozása a szándékuk, mely nem irányul senki ellen, s melynek alapjául a három ország hasonló gazdasági-politikai fejlődése és csaknem azonos külső megítélése szolgál. Megállapodtak abban, hogy évente egy alkalommal csúcstalálkozót tartanak, az egyes kérdéscsoportok kidolgozására pedig munkabizottságokat alakítanak. A delegációk ezután Visegrádra utaztak, ahol 1335 novemberében Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király kötött szövetséget. Az Együttműködési Nyilatkozatot a Mátyás Király Múzeumban írták alá, az összefogás alapgondolatait rögzítő Ünnepélyes Nyilatkozatot mindhárom ország állam- és kormányfője ellátta kézjegyével.

A visegrádi hármak miniszterelnökei 1991. december 16-án, miután aláírták a társulási szerződést az Európai Közösséggel, a brüsszeli lengyel nagykövetségen megállapodtak abban, hogy minden nemzetközi szervezetnél törekedni fognak politikájuk és magatartásuk összehangolására. Az 1992. május 6-i prágai csúcstalálkozón elhatározták, hogy közösen fogják benyújtani az Európai Közösség teljes jogú tagságára vonatkozó kérelmüket, a csatlakozási tárgyalások során pedig koordinálják álláspontjaikat.

A regionális együttműködés Csehszlovákia kettéválása, 1993. január 1. után komoly válságot élt át. A vezetők 1994. január 11-12-én Prágában közösen találkoztak Bill Clinton amerikai elnökkel, de együttes ülést nem tartottak. Václav Klaus cseh kormányfő nyilvánvalóvá tette, hogy a cseh érdekeket a visegrádi csoport - szerinte soha meg nem fogalmazott - érdekei elé helyezi, s tudatosan lazítgatta az együttműködés kereteit. Az 1990-es évek közepén Vladimír Meciar kormányzása alatt Szlovákia is távolabb tartotta magát az összefogástól, de az együttműködés a súrlódások, viták ellenére gazdasági és katonai-biztonságpolitikai téren fennmaradt.

A kooperáció újraélesztésében az 1998. őszi szlovákiai kormányváltást követően állapodott meg Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Milos Zeman cseh kormányfő. Szlovákiát is meghívták, s a V4 öt év után, 1999 májusában ismét csúcstalálkozót tarthatott. 2000 nyarán Prágában megállapodást írtak alá a Visegrádi Nemzetközi Alap (IVF) létrehozásáról a közös kulturális, oktatási, tudományos projektek finanszírozására. A kapcsolatokban újabb, átmeneti fennakadást okozott, hogy Mikolás Dzurinda szlovák és Milos Zeman cseh miniszterelnök Orbán Viktornak a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos állásfoglalása miatt lemondta a 2002. március 1-jére kitűzött keszthelyi kormányfői találkozót.

2004. május 1-jén a négy visegrádi ország együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Május 12-én a dél-morvaországi Kromerízben tartott találkozójukon a kormányfők elfogadták az Új visegrádi nyilatkozatot, mely szerint országaik az EU teljes jogú tagjaként is folytatják az együttműködést, s "a jövőben illúzióktól mentesen, a közös érdekekre koncentrálva, pragmatikusan" használják ki a közös fellépés lehetőségeit.

A kezdetektől laza együttműködésként (s nem intézményesült szervezetként) működő visegrádi összefogásnak napjainkban sincs központja, székvárosa. Intézményes szervezeti megjelenése a pozsonyi IVF titkárságra korlátozódik, amelyet a Nagykövetek Tanácsa irányít. A közös ügyek intézését, összehangolását minden évben a soros elnöki tisztet betöltő tagállam végzi.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A tavaszi országgyűlési választás óta érezhetően javult a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, erős növekedési lendületre azonban az őszi felmérés alapján sem érdemes számítani - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentéséből. A vállalatok kilátásait mutató konjunktúrajelentés arról számolt be, hogy bár a gazdasági várakozások nagyot javultak a tavaszi választások előtt látottakhoz képest, a beruházási és foglalkoztatási tervek egyenlege viszont közel nulla maradt. A vállalatok legfőbb kockázatként a kereslet gyengeségét nevezték meg, de az erős forintárfolyamot is többen említették. A Tisza-kormány eddigi lépéseit vegyesen értékelték a válaszadók: az uniós kapcsolatok rendezését és a jogbiztonság helyreállítása felé tett lépéseket kedvezően ítélték meg a vállalatok, de az adórendszerben és a munkaerő-utánpótlásban további reformokat szorgalmaznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×