Infostart.hu
eur:
367.78
usd:
335.33
bux:
143953.17
2026. november 18. szerda Jenő

Az észak-koreai rakétaprogram főbb állomásai

Észak-Korea bejelentette vasárnap, hogy egy nagy hatótávolságú rakétával sikeresen Föld körüli pályára állított egy műholdat, a nemzetközi közösség egy része viszont ballisztikusrakéta-kísérletként tekint a történtekre. Az AFP francia hírügynökség összeállítása a phenjani rakétaprogram főbb állomásairól.

1970-es évek vége: Észak-Korea nekilátott a 300 kilométeres hatótávolságú Scud-B típusú szovjet rakéta saját verziójának kifejlesztéséhez, és 1984-ben ezt tesztelte is.

1987-1992: Phenjan az 500 kilométeres hatótávolságú Scud-C típusú rakéta több változatát is kifejlesztette, az 1300 kilométeres hatótávolságú Rodong-1-et, a 2500 kilométerre repülő Taepodong-1-et, a 3 ezer kilométer messze elérő Musudan-1-et és a 6700 kilométeres hatótávolságú Taepodong-2-t.

1998. augusztus: a Taepodong-1 fellövésének kísérlete, amelynek célja egy műhold Föld körüli pályára állítása volt, de a próbálkozás nem járt sikerrel.

1999. szeptember: Észak-Korea moratóriumot hirdetett a nagy hatótávolságú rakétákkal történő kísérletekre, ami mögött az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javulása állt.

2000. július 12.: kudarcba fulladtak a rakéták ügyében folytatott amerikai-észak-koreai tárgyalások, miután Phenjan egymilliárd dollárt követelt rakétaexportjának leállításáért cserébe.

2005. március 3.: Phenjan véget vetett a nagy hatótávolságú rakétákkal való kísérletekre vonatkozó moratóriumnak a George W. Bush vezette amerikai kormány (2001-2009) "ellenséges" politikájára hivatkozva.

2006. július 15.: az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elfogadta az 1695-ös számú határozatot, amely Phenjantól a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos bármilyen tevékenység beszüntetését követeli, továbbá megtiltja az Észak-Koreával való rakétakereskedelmet.

2009. április 5.: Phenjan fellőtt egy nagy hatótávolságú rakétát, amely Japán fölött haladt át, és a Csendes-óceánba zuhant. Észak-Korea állítása szerint egy távközlési műholdat kísérelt meg pályára állítani, ám az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea azt közölte, hogy Phenjan valójában a Taepodong-2-t tesztelte.

2009. április 13.: az április 5-i észak-koreai műveletet egyhangúlag elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely a Phenjan elleni szankciók megerősítéséről döntött.

2011. május 15.: diplomaták azzal gyanúsították meg Phenjant és Teheránt, hogy megosztják egymás között a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos technológiájukat.

2012. december 12.: Észak-Korea sikeresen pályára állított egy polgári műholdat, ám a nemzetközi közösség szerint Phenjan valójában újabb tesztet hajtott végre ballisztikus rakétával.

2016. február 7.: sikeres észak-koreai rakétakísérlet, egy műhold Föld körüli pályára állítása

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×