Infostart.hu
eur:
366.66
usd:
333.22
bux:
145162.06
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

"Netanjahu felfedezte Amerikát"

Barack Obama amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a keddi izraeli sajtó szerint fátylat borított az iráni atomegyezmény miatti nézeteltérésekre, és a jövendő együttműködésről tárgyalt. A Háárec című lap szerint Netanjahu egyenesen "felfedezte Amerikát" hétfői washingtoni tárgyalásán.

Beszámolójában a Háárec kiemelte, hogy szemben a régebbi találkozókkal az izraeli kormányfő ezúttal "kiváló, sőt emelkedett hangulatban" hagyta el a Fehér Házat. Tizenhárom hónappal az utolsó személyes találkozó és négy hónappal az utolsó telefonbeszélgetés után a miniszterelnök szinte eufórikusan számolt be az újságíróknak megbeszélésükről, amely az eredetileg tervezettnél háromnegyed órával tovább tartott.

"Netanjahu felfedezte Amerikát" - írta Barak Ravid a találkozóról, amelyen szerinte a vitatott iráni egyezménnyel terhelt múlt helyett a közös jövőbeli tennivalókkal foglalkoztak.

Az izraeli miniszterelnök saját értékelése szerint ez volt az eddigi legjobb találkozó, és ha nem is értettek egyet mindenben, de a közös cselekvésről tárgyaltak - fűzte hozzá.

Ravid feltette a kérdést, hogy az elmúlt hét évben miért kellett folyamatosan háborút folytatni Izrael legnagyobb szövetségesének elnökével? Szerinte a vitatott iráni megállapodás lezárása jó szolgálatot tett a két ország kapcsolatának, mert a nézeteltérést félretéve már harag nélkül a jövő felé nézhetnek.

A sajtó értesülései szerint Netanjahu közölte, hogy a Szíriával kapcsolatos nagyhatalmi megállapodásoknak figyelembe kell venniük Izrael érdekeit. Ismét vázolta egyúttal az Izrael számára elfogadhatatlan határvonalakat: Irán nem nyithat új frontot a zsidó állam ellen a Golán-fennsíkról, és Jeruzsálem ezentúl is megakadályozza a fegyverek Libanonba szállítását Szíriából.

A két politikus megvitatta a 2017 és 2027 közötti Izraelnek szánt amerikai katonai segély ügyét is. Pénzösszegről Netanjahu nem nyilatkozott, de helyi médiaértesülések szerint Jeruzsálem évi ötmilliárd dollárt kér, és valószínűleg valahol négy és öt milliárd dollár között születik majd meg a kompromisszum. Netanjahu állítólag azzal érvelt, hogy a rakétatechnológia és a pontos célpontra irányuló fegyverek fejlődése olyan anyagi kihívások elé állítják Izraelt, amelyek 2007-ben, a segélyek legutóbbi megállapításakor még nem léteztek.

Megegyeztek, hogy decemberben egy amerikai bizottság utazik Izraelbe a tárgyalások folytatására. Az alku hetekig, hónapokig is eltarthat, de kölcsönös a szándék a kérdés rendezésére.

Ámosz Harel, a Háárec katonai szakértője szerint jelenleg 3,1 milliárd dollár érkezik évente, de az amerikai elnökválasztás előtt álló Obama kénytelen növelni ezt az összeget egyrészt a zsidó adományozók és a befolyásos szavazók miatt, másrészt azért, mert Izrael Washington legbiztosabb közel-keleti katonai és stratégiai szövetségese.

Jelenleg az egyre növekvő izraeli katonai költségvetésnek mintegy hat százalékát fedezi az amerikai segély, amely az évtizedek során folyamatosan veszített jelentőségéből, mert a fejlett iparával gazdaságilag sikeres zsidó állam egyre nagyobb részben képes maga fedezni önvédelmi kiadásait - vélik a szakértők.

Netanjahu Washingtonban elismerte, hogy az amerikai elnökök közül Obama járult hozzá a legnagyobb mértékben - a katonai technológiák átadásával is - Izrael biztonságához, miután a politikai vitákat leválasztotta a katonai segélyek kérdéséről.

A Jediót Ahronót című lap kiemelte, hogy noha a katonai segély ügyeit csak 2017 végéig kell lezárni és Obama azt a 2017 januárjában felesküdő utódjára is hagyhatná, de az amerikai elnök még hivatali idejében szeretne megállapodásra jutni. A lap szerint Netanjahu az alku során emlékeztetett arra, hogy Izrael csak mintegy feleannyi segélyt kap Washingtontól, mint Dél-Korea.

A palesztin kérdésben Netanjahu hangsúlyozta, hogy továbbra is a két népnek két államot ígérő olyan megoldás híve, amelyben a palesztin állam fegyvertelen és elismeri Izraelt zsidó államnak, valamint közölte, hogy kész lépéseket tenni a jelenlegi feszültség enyhítésére. A Fehér Ház már nem kérte a telepépítések befagyasztását, csak a nyugalom és a stabilitás helyreállítását - derül ki a lapokból.

A Jediót Ahronót szerint Washingtonban lemondtak róla, hogy Obama idejében békeegyezmény szülessen a palesztinokkal, sőt még a tárgyalások újraindulását sem erőltetik a következő év során. Ennek nyílt beismerése a lap szerint akkor is meglepő, ha Obama elődjei sem tudtak áttörést elérni.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Jön az Nvidia nagy napja, idegesek a piacok

Jön az Nvidia nagy napja, idegesek a piacok

Mozgalmas napjuk van ma a befektetőknek, itthon közzétette kamatdöntését az MNB, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentését várják a piacok, ami az amerikai tőzsdék zárása után érkezik. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel többnyire estek az ázsiai piacok, és lefelé vették az irányt az európai indexek is. Az amerikai indexek kedden ismét lefordultak a nyitást követően, magukkal rántva az európai indexeket, masszív mínuszokat lehetett látni a zárásban. A magyar tőzsdén több blue chip körül is voltak izgalmas hírek: a Richter jelentős felvásárlást jelentett be, a Magyar Telekom közölte, hogy nem hajtja végre 2027-ben az inflációkövető díjkorrekciót, az OTP-re pedig több célárcsökkentés érkezett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×