Infostart.hu
eur:
367.53
usd:
335.25
bux:
144079.69
2026. november 18. szerda Jenő
Újságírók egy fel nem robbant orosz Gerany-4 típusú drón mellett az Ukrajna ellen bevetett orosz drónok bemutatóján Kijevben 2026. október 29-én.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Félelem a munkácsi dróntámadás után: a háború óta Kárpátalja nagyon megváltozott – helyszíni tudósítás

Kétszer is megszólalt a légiriadó Kárpátalján, amikor Ukrajna nyugati térségeit több dróntámadás is érte kedden. Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter is megszólalt, két napra leállt a magyar vasúti közlekedés Ukrajna felé. A történtekről és a helyiek félelmeiről Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó újságírója beszélt az InfoRádióban.

Becsapódott Munkácsnál egy orosz (az iráni Shahedek mintájára készült) Gerany-2-es drón, két másikat pedig a légvédelem semlegesített a megyei közigazgatás bejelentése szerint. Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy leállították a magyar-ukrán vonatközlekedést. Kárpátalján majdnem három órán át volt légiriadó. Sérültekről nincs hír.

Ez volt a hatodik kárpátaljai dróntámadás. A legtöbb esetben Munkács környékét célozták, most is így történt. A becsapódás helyszíne még nem ismert, egyelőre hivatalos közlés nincs erről – mondta az InfoRádióban Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó Ungváron tartózkodó újságírója.

„A helyi lakosok hallották a drón zúgását és aztán a robbanást is. Megijedtek, de pánik nincs. Aggódnak, hiszen ez már nem az első ilyen eset. Ráadásul mivel többször is megszólalt a légiriadó – reggel kezdődött, lefújták, majd rövidesen ismét elkezdődött –, megerősödtek a félelmek, hogy érkezik-e még több drón. Először hétről volt hír, aztán jött a hivatalos információ a közigazgatástól, hogy három volt a légtérben, kettőt hatástalanítottak, egy Munkács mellett becsapódott” – mondta, hozzátéve, hogy minden ilyen esetnél rengeteg információ kel szárnyra, beindulnak a telegram-csatornák, sok az álhír is.

Kárpátalja azért is lehet célpont, mert több ukrán gyár a biztonságosabb kárpátaljai területekre költözött. Ezzel kapcsolatban Simon Rita elmondta:

a háború kezdete óta Kárpátalja nagyon megváltozott,

több olyan gyár is épült, amelyek tevékenységét nem ismerik, és attól tartanak, hogy az oroszok célpontjaivá válnak. Félnek attól is, hogy a lakott területekhez egyre közelebb kerülnek ilyen létesítmények és az nagyobb veszélyt jelent a helyiekre.

Ami a kritikus infrastruktúra (áram, gáz, olaj, víz, távközlés) elleni támadásokat illeti, a hírek szerint a legnehezebb tél elé néz Ukrajnában lakosság, az elektromos hálózat és a távfűtési rendszerek már most kritikus állapotban vannak. A kárpátaljai újságíró szerint ezt minden évben hallják, és sajnos azt tapasztalják, hogy tényleg lehet még rosszabb a korábbiaknál.

„Kárpátalján egyelőre még nincsenek áramszünetek, de általában a helyzet ősszel romlani szokott, és novemberben-decemberben ide is megérkeznek. Tavaly volt, hogy 16 órán át kisebb-nagyobb megszakításokkal nem volt áram, ami nagyon megviseli a csak árammal fűtő háztartásokat” – fogalmazott.

Az újságíró beszélt arról is, hogy hivatalos közlések szerint

új stratégiára váltottak az oroszok: már nem egyszerre több célpontot támadnak, hanem egy ellen indítanak minél pusztítóbb támadást.

„Most Zaporizzsjában próbáltak minden energiával kapcsolatos infrastruktúrát megsemmisíteni, hogy teljes blackoutot érjenek el, elsötétítsék a környéket, próbálják megsemmisíteni a helyszínt, és aztán mennek tovább. Most az első nagyobb helyszín Zaporizzsja volt. Ha az országon belül egy helyen gond van az energiaellátással, az az egész hálózatot, az egész országot érinti, és előbb-utóbb Kárpátalját is eléri” – fogalmazott az InfoRádióban Ungvárról nyilatkozó Simon Rita.

A moszkvai védelmi minisztérium korábban közölte: tömeges csapást mért az éjjel az orosz hadsereg földi és légi indítású precíziós fegyverekkel, valamint pilóta nélküli repülőszerkezetekkel olyan ukrán hadiüzemekre, amelyek „szárnyas rakétákat”, valamint nagy és közepes hatótávolságú drónokat gyártanak. A tárca a támadás célpontjai között sorolta fel Kijev és Zaporizzsja város egyes haditechnikai gyárait, a kijevi a Déli közúti-vasúti és az Északi közúti hidat, valamint energetikai létesítményeket, kikötői infrastrukturális objektumokat és tengerjáró hajókat említett.

Kedd délelőttre Ukrajna nyolc megyéjében maradtak áram nélkül fogyasztók. A legsúlyosabb helyzet Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyében alakult ki, ahol az energetikai infrastruktúrát ért ismételt orosz csapások jelentősen megnehezítik az áramszolgáltatás helyreállítását – írta a Kárpátalja.ma.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.

(A nyitókép illusztráció: egy fel nem robbant Gerany-4 drón egy bemutatón Ukrajnában 2026. október 29-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×