Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságán az ezredforduló után eluralkodott az építkezési láz. Gombamód szaporodtak az új építésű ingatlanok: évente 700 ezer lakást húztak fel, annyit, mint Franciaországban, Németországban és Angliában együttvéve.

A régiók és önkormányzatok olyan túldimenzionált infrastrukturális létesítmények építésébe fektették pénzüket, mint például a Pireneusokban fekvő Huesca kísértetjárta repülőtere vagy éppen a Toledó közelében lévő Sesena gyakorlatilag üresen maradt felparcellázott területe.

A válság előtt közel 1,9 millió embert foglalkoztatott az építőipar, jelenleg pedig kevesebb mint hétszázezret. Néhány hónapja azonban ismét munkaerő felvételt hirdettek a vállalatok, és csak novemberben közel tízezer új munkavállalót jelentettek be a munkaügyi minisztérium adatai szerint.

"Ez elsősorban az állami beruházások növekedésével áll összefüggésben" - állítja a Nemzeti Építőipari Szövetség.

Ez a tendencia várhatóan jövőre is fennmarad, mivel a jövő évi költségvetés tervezete alapján a kormány az infrastrukturális beruházásokra 6 százalékkal fordítana többet. Az enyhe fellendülés azonban nem csak az állam megrendeléseinek köszönhető, a lakásépítések száma is gyarapodni kezdett.

"Egy sor tényező alapján úgy gondoljuk, hogy fordulóponthoz érkeztünk" - jelentette ki Miguel Cardoso, a BBVA bank kutatási osztályának vezetője, utalva arra, hogy a nagyon alacsony kamatok miatt könnyebben jutnak hitelhez a háztartások, és emelkedett a lakásépítési engedélyek száma.

Az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma, amely a válság idején tizedére esett vissza, az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal emelkedett. Mindezt annak dacára, hogy a válság előtt épített lakásokból jelentős mennyiségű maradt eladatlan. A probléma az, hogy a túlkínálatot képező ingatlanok jó része a tengerpartokon vagy az ország belsejében lévő nyaraló, és nem olyan, erős növekedést mutató városi övezetekben épült lakás, mint amilyen Madrid vagy Barcelona.

A biztató mutatók idén még nem járnak együtt az építőipar tevékenységének bővülésével. Összességében még 2,4 százalékos csökkenés várható, jövőre viszont 1,8 százalékkal növekedhet az építőipari ágazat, és 2017-re már 5 százalékra emelkedhet - véli a katalán építéstechnológiai kutatóintézet (ITeC).

"Nem pincébe estünk, hanem egészen le a katakombákba" - példálózott Josép Ramón Fontana, az ITeC egyik vezetője, a 19 uniós országot tömörítő szakmai szövetség (Euroconstruct) spanyolországi képviselője a zuhanás mértékére utalva. Az építőipar állította elő a bruttó hazai termék 20 százalékát 2007-ben, mostanra ez az arány 5 százalékra esett.

Visszatérőben vannak a spanyol ingatlanpiacra a külföldi befektetők is. Nemrégiben Carlos Slim mexikói mágnás, a világ egyik leggazdagabb üzletembere jelezte, hogy 650 millió euróval bevásárolja magát a Fomento de Construcciones y Contratas (FCC) építési vállalatba, amelynek első számú részvényese akar lenni.

Szakértők szerint nincs arra szükség, hogy az építőipari ágazat teljesítménye ismét a válság előtti szintre duzzadjon. "A múltban az ingatlanpiac megelőlegezte a gazdasági fellendülést. Ezúttal a szektor nem a növekedés forrása, hanem következménye" - örvendezett Miguel Cardoso.