A szociális feltételesség lényege szerint ha egy gazdálkodó megsérti a hazai munkaügyi vagy munkavédelmi előírásokat, akkor a jogsértés miatt kiszabott esetleges közigazgatási szankciókon felül a közös agrárpolitikából származó földalapú támogatásának egy kisebb, jelképes részét is megvonhatják – ismertette az InfoRádióban Huiber Tibor.
A MÉDOSZ elnökének elmondása szerint a mezőgazdaságban különösen nagy jelentősége van a munkavédelemnek. Ugyanis, mint kifejtette: az Európai Unió egészében, valamennyi ágazatot figyelembe véve, százezer foglalkoztatottra évente átlagosan 1,7 halálos munkabaleset jut. A mezőgazdaságban ez a szám nem éri el az ötöt, Magyarországon viszont az elmúlt tíz év átlaga meghaladta a 12-t. Vagyis a hazai agráriumban a halálos munkabalesetek aránya az uniós átlag több mint két és félszerese. A szakszervezeti vezető szerint ez is jól mutatja, hogy ezen a területen még jelentős feladatok vannak.
Huiber Tibor a foglalkoztatás jogszerűségét, ezen belül a munkaidő nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó bérek megfelelő elszámolását is problémásnak nevezte. Mint arra fölhívta a figyelmet, a mezőgazdaságban a munkavégzés nem hagyományos, kötött hivatali munkarendben történik, hanem az élő szervezetek gondozásához és a mezőgazdasági munkák üteméhez igazodik. Emiatt a munkaidő-beosztás jelentősen változhat: egyes kampányidőszakokban akár hónapokon keresztül heti hat napon, napi 12 órában is dolgozhatnak az alkalmazottak – ahogy azt az élő szervezettel való foglalkozás igényli –, amit később enyhébb időszak követhet.
Ezt a munkaidőkeret teszi lehetővé, amelynek szabályos alkalmazásához pontos munkaidő-beosztásra és nyilvántartásra van szükség, hiszen ezek képezik a bérszámfejtés alapját. A szakszervezeti vezető szerint ennek tisztességes elszámolása Magyarországon sajnálatos módon nem mindig valósul meg megfelelően, és a probléma feltehetően uniós szinten is jelen van, ami „elég aggályos”.
Huiber Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szociális feltételesség kivezetése egyelőre egyáltalán nem biztos. Az uniós agrárminiszterek tanácsában jelenleg még csak a tagállami álláspontok körvonalazódnak. A javaslat előterjesztéséhez legalább 15 tagállam támogatására van szükség. Az eddig ismert álláspontok szerint Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Románia a szabály eltörlését támogatja, míg Olaszország és Spanyolország a fenntartása mellett foglalt állást. A végső döntés azonban még az Európai Parlament kezében van.
A szociális feltételességet egyébként egy 2025-ben kiadott agrárminiszteri rendelet vezette be, ezért a rendszer eredményeit egyelőre nehéz értékelni. A szakszervezeti vezető szerint érdemi vizsgálatra legkorábban 2027-ben lenne lehetőség, hiszen a teljes 2026-os év tapasztalatai akkor állnak majd rendelkezésre. Hozzátette, hogy a bevezetés kezdete óta egyes gazdálkodók és mezőgazdasági szervezetek határozottan ellenzik a szabályozást, amit nem igazán ért, hiszen a rendelkezés lényegében nem követel mást, mint a hatályos magyar munkaügyi és munkavédelmi előírások betartását. Megítélése szerint ezért az ellenállás hátterében nem szakmai, hanem politikai megfontolások állhatnak.
A cikk alapjául szolgáló interjút) Pintér Dániel készítette.




