Az uniós állam-, illetve kormányfők találkozója Ypres-ben kezdődik, ahol a résztvevők ünnepélyesen megemlékeznek az első világháború kirobbanásának századik évfordulójáról. A csúcsvezetők Ypres-ben vacsoráznak, majd pénteken Brüsszelben folytatják az eszmecserét.

A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt csütörtöki rendezvényén Merkel úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy pénteken eldönthessék, kit jelöljenek az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezető tisztségére, előbb tisztán kell látni az olyan fontos tartalmi kérdésekben, mint amilyen a gazdasági növekedés, az államháztartási konszolidáció, valamint a munkahelyteremtés - különös tekintettel a munkanélküliség nagy arányára az európai fiatalok körében.

A kancellár szerint ugyanakkor nem dráma, ha a pénteki szavazáson nem kap egyöntetű támogatást a tagállami vezetőktől a bizottsági elnöki tisztségre kiszemelt európai néppárti jelölt, Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő.

A Juncker személyét továbbra is elutasító David Cameron brit miniszterelnök címére Merkel azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy az uniós stratégia eldöntendő tartalmi kérdéseiben "nagyon jó kompromisszumokat" lehet majd találni Nagy-Britanniával.

E tartalmi kérdések minden bizonnyal legfontosabbikát illetően a kortrijki néppárti "előcsúcsról" olyan értesülések szivárogtak ki, hogy a néppárti vezetőkben adott a hajlandóság a pénzügyi szabályok úgymond maximálisan rugalmas kezelésére, amit elsősorban a balközép pártállású Matteo Renzi olasz miniszterelnök követel. E követelés lényege, hogy a növekedésösztönző, munkahelyteremtő beruházások finanszírozási igényét ne számítsák be teljes mértékben a szigorú deficitkorlátok meghatározásakor. Egyes tagállami vezetők szerint ugyanakkor nem létezik "rossz hiány" és "jó hiány", tehát a növekedésösztönzés és munkahelyteremtés mégoly nemes célja sem indokolhatja a pénzügyi fegyelem lazítását.