Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Washington guantánamói foglyok elszállíttatására készül

Az amerikai kormány jelentős számú foglyot kíván elszállíttatni a kubai Guantánamói-öbölben található haditengerészeti támaszpontról - közölte csütörtökön Washingtonban újságírókkal a kormány egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője.

Washington annak ellenére szorgalmazza a foglyok elszállíttatását, hogy az elmúlt napokban politikai vihart kavart az Egyesült Államokban, hogy az Obama-kormány katari közvetítéssel öt guantánamói tálib rabot adott cserébe egy Afganisztánban fogva tartott amerikai őrmester, Bowe Bergdahl szabadon bocsátásáért.

Amerikai republikánus honatyák szerint a kormány ezzel törvényt sértett, mert nem tartotta be azt a jogszabályi előírást, amelynek értelmében a guantánamói foglyok elszállíttatásáról a kongresszust 30 nappal előre kell értesíteni. A csütörtöki amerikai lapok szerint az ellenzéki képviselőket és szenátorokat nem nyugtatta meg az a vezető diplomatáktól és hírszerzőktől - zárt ajtók mögött - szerdán kapott tájékoztatás, miszerint mind a fogolycserével, mind pedig a titkolózással Bergdahl életét kívánták megmenteni.

A sajtónak csütörtökön név nélkül nyilatkozó tisztségviselő nem árulta el, hogy a kormány, amely a guantánamói börtönök bezárását szorgalmazza, összesen hányat kíván elszállíttatni a bázison fogva tartott 149 fogoly közül. A Bush- és az Obama-elnökség alatt 78-at - köztük 58 jemenit és négy afgánt - már vádemelés nélkül szabadon bocsáthatónak minősítettek.

Sajtóértesülések szerint a foglyok befogadásáról arab és latin-amerikai országokkal, valamint Németországgal folynak tárgyalások.

A guantánamói rabok fogva tartása évi 2,7-2,8 millió dollárba kerül, szemben az amerikai területen található legszigorúbb börtönök fejenként 78 ezer dolláros költségével. A foglyok Egyesült Államokba szállításának és ottani bírósági felelősségre vonásának törvényi akadálya van, amelynek elhárítása eddig többször is kudarcot vallott a kongresszusban.

A CNN hírtelevízió hírszerzési forrásokból úgy értesült, hogy a guantánamói börtönökből 2002-től tavaly júliusig elengedett mintegy 600 fogoly közül százan fogtak ismét bizonyíthatóan fegyvert, és további 70 emberről is gyanítható, hogy visszatért a terrorizmushoz. Az első csoportból 17-en életüket vesztették, 27-en pedig ismét fogságba estek.

A The Wall Street Journal című napilap szerint a guantánamói bázisról 2014 januárjáig elengedettek 29 százaléka tért vissza a harchoz. Közülük három marokkói jelenleg az egyik legkegyetlenebb iszlamista fegyveres csoportot vezeti a szíriai polgárháborúban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×