A beszámoló szerint Koszovó mintegy 1,8 millió választópolgára 31 lista közül választhat június 8-án.

Nemzetiségi összetétel tekintetében mindenképpen színes lesz a választás: kilenc albán, hat bosnyák, öt szerb, három roma, illetve két-két török, egyiptomi, askáli és goráni kisebbségi lista indul. A választók 1235 jelölt közül választhatják ki a koszovói parlament 120 képviselőjét.

Az előrejelzések szerint mintegy 2800 koszovói, szerb és más külföldi megfigyelő követi figyelemmel a voksolást.

Az előre hozott parlamenti választást azért kellett kiírni, mert a pristinai parlament május elején feloszlott, a szerb képviselők távolléte miatt ugyanis nem sikerült megtartani a nemzeti hadsereg megalakításáról szóló szavazást.

Ezt megelőzően a szerb képviselők már a választási törvény megváltoztatásának terve miatt is bojkottálták a törvényhozás ülését. Akkor egyebek mellett azt kifogásolták, hogy az új törvénytervezet szerint a Koszovóban élő szerbek, illetve más kisebbségi csoportok csak a voksok egy bizonyos minimális hányadának megszerzése fejében juthatnának be a törvényhozásba, míg korábban a kisebbségek pozitív diszkriminációjának köszönhetően úgynevezett fenntartott parlamenti helyekkel rendelkeztek.

Mivel nem sikerült elfogadni ezt a módosítást, az új összetételű pristinai parlamentben is megmaradnak ezek a "fenntartott" helyek, így a helyi szerbeknek legalább 10 képviselőjük lehet a 120 fős törvényhozásban.

A koszovói szerb politikusok a választási rendszer megváltoztatása kapcsán korábban azt is problematikusnak ítélték, hogy a jövőben csak a koszovói dokumentumokkal rendelkezők szavazhattak volna, az ott élő szerbek azonban továbbra is a Belgrád által kibocsátott személyi okmányokat használják, Szerbia ugyanis még mindig nem ismeri el egykori déli tartományának, Koszovónak 2008-ban kikiáltott függetlenségét.