Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

EP-választás - Ír exit poll: elfordultak a választók a kormánypártoktól

Elfordultak a választók az ír kormánykoalíciótól az írországi európai parlamenti választásokon a szombat délután közzétett exit poll tanúsága szerint.

Írországban pénteken rendezték a 11 ír mandátum sorsáról döntő EP-választásokat. Az RTÉ közszolgálati médiatársaság megbízásából elvégzett, háromezer választó megkérdezésére alapuló szombati exit poll szerint a szociáldemokrata Munkáspárttal alkotott kormánykoalíció vezető ereje, az Európai Parlament néppárti frakciójához tartozó jobbközép Fine Gael, Enda Kenny kormányfő pártja a voksok 22 százalékát gyűjthette be. Ez súlyos veszteséget jelentene a 2011. februári ír parlamenti választásokon elért eredményhez képest, akkor ugyanis a Fine Gael a szavazatok 36,1 százalékát kapta.

A koalíciós partner, a Munkáspárt - ha az exit poll helytállónak bizonyul - hasonlóan súlyos veszteségeket szenvedhetett, a három évvel ezelőtti 19,4 százalék helyett ugyanis most alig 6 százaléknyian voksoltak rá.

Az ír EP-választások legnagyobb nyerteseinek a függetlenek és a kis pártok tűnnek, az előzetes felmérés szerint ugyanis az ő együttes szavazatarányuk elérhette a 27 százalékot.

A legnagyobb ellenzéki párt, a centrista konzervatív Fianna Fáil (Republikánus Párt) holtversenyben lehet a kormánykoalíciót vezető Fine Gaellel, ugyanis valószínűleg szintén 22 százalékot szerzett. Erre a pártra a 2011-es ír parlamenti választásokon a szavazók 17,4 százaléka voksolt.

A második legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali irányzatú radikális Sinn Féin szintén javíthatott: az exit poll 17 százalékot valószínűsít az ír sziget egyesítéséért és az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért küzdő erőnek, amely három éve a szavazatok 9,9 százalékát szerezte meg az ír választásokon.

A Sinn Féin az általánosan elfogadott brit és ír hatósági álláspont szerint az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyaként működött a legnagyobb észak-írországi katolikus milícia csaknem három évtizedes britellenes hadjárata idején, amelynek több mint háromezer halálos áldozata volt. A Sinn Féin elnökét, Gerry Adamst május elején Észak-Írországban őrizetbe vették, azzal a gyanúval, hogy az Egyesült Királyságban törvényen kívül helyezett IRA vezetőségi tagja volt, és e minőségében ő szervezte meg egy tízgyermekes özvegyasszony, az IRA által rendőrségi informátornak tartott Jean McConville elrablását és meggyilkolását 1972-ben.

Adams azonban soha nem ismerte el, hogy valaha is az IRA tagja lett volna, és tagadta felelősségét a több mint négy évtizeddel ezelőtti gyilkosságban is. A vádakat most sem sikerült rábizonyítani, így háromnapi rendőrségi őrizet és kihallgatás-sorozat után szabadlábra helyezték.

A 65 éves Adams - éppen az európai parlamenti választások közelsége miatt - "politikai indíttatásúnak" nevezte komoly nemzetközi feltűnést keltő őrizetbe vételének időzítését.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×