Kiss J. László szerint, mind a két félnek okozhat problémát a korábbi bevándorlási kvótarendszer visszaállítása, hiszen vannak olyan területek, ahol az Európai Unió komolyan függ Svájctól. A szakértő példaként a közlekedést és Svájcnak az európai árampiacban játszott szerepét említette. Mint mondta, Svájc tranzitország, az észak-déli vasúti összeköttetés stratégiai fontosságú, az árampiac területén pedig növekvő tározó-kapacitással bír.

A Külügyi Szemle főszerkesztője ugyanakkor azt is elmondta, hogy a bevándorlási kvótarendszer visszaállításával Svájc is jelentősen sebezhető lenne, ugyanis egy igen fejlett munkaerőpiacról van szó. Kiss J. László arról számolt be, hogy a Svájcban élő bevándorlók igen jelentős része kvalifikált, az egyetemek oktatóinak 50-60 százaléka külföldi. A svájci gyógyszeripar és az óraipar is nagymértékben a bevándorlókra vagy az ingázó munkásokra támaszkodik - tette hozzá a szakértő. Eközben Svájcnak négyszáz-ezer állampolgára az uniós országokban dolgozik.

A Külügyi Szemle főszerkesztője úgy véli, vannak tehát olyan területek, ahol kölcsönös veszteség állna fenn a bevándorlási kvótarendszer visszaállításával, és vannak olyan szektorok ahol az egyik sebezhetőbb, mint a másik, de "a korlátozással mindegyik veszthet".