Az államfő hivatala eddig annyit közölt az ügyben, hogy várják az idézés teljes szövegét. Anna Maria Cancellieri igazságügyi miniszter az idézéssel kapcsolatban bírálta "az államfő meghurcolását".

Az ügy középpontjában a Cosa Nostra szicíliai bűnszervezet és az olasz állam között a kilencvenes években kötött állítólagos paktum áll. Az eljárást kezdeményező palermói ügyészség szerint két évtizeddel ezelőtt a maffia és a politikusok "tűzszünetet" kötöttek: a Cosa Nostra véget vetett a szicíliai robbantásos merényleteknek, cserébe tagjai büntetésének enyhítését és más "szívességeket" kért.

Napolitano úgy keveredett bele az ügybe, hogy az egyik vádlott, Nicola Mancino volt belügyminiszter lehallgatott telefonbeszélgetéseken állítólag a palermói ügyészekre panaszkodott neki, és segítséget kért az államfőtől.

Áprilisi olasz sajtójelentések szerint a kérdéses hangfelvételeket megsemmisítették, amit tavaly az alkotmánybíróság rendelt el. Akkor úgy tűnt, hogy az ingatag olasz koalíció összetartójának tartott Napolitano megszabadult a kényes ügytől, ám mostani beidézése újra nyomás alá helyezheti az államfőt.

A májusban kezdődött szicíliai maffiaperben összesen 12 ember ellen emeltek vádat. Köztük van az 1993-ban letartóztatott hírhedt Cosa Nostra-keresztapa, Toto Riina, Marcello dell'Utri, a Szabadság Népe (PdL) kormánypárt volt szenátora, Silvio Berlusconi pártelnök jobbkeze, valamint az 1992-ben Giovanni Falcone palermói vizsgálóbírót felrobbantó Giovanni Brusca bérgyilkos.

A Cosa Nostra az 1990-es évek elején 21 embert ölt meg robbantásos merényletekkel, Falcone mellett az erőszak másik magas rangú áldozata Paolo Borsellino maffiaellenes bíró volt. Õk ketten azután kerültek a Cosa Nostra célkeresztjébe, hogy hajtóvadászatot hirdettek a bűnszervezet ellen.

Az ügyben korábban felmerült Giulio Andreotti néhai hétszeres olasz kormányfő érintettsége is, de a politikus elleni, 1999-2004 közötti perben ezt nem sikerült bizonyítani.