Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.38
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia

Tovább csökken a bűnözés Japánban

Az idei év első hat hónapjában 6,3 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt Japánban, mint az előző év hasonló időszakában, ezzel a szigetországban sorozatban a tizenegyedik éve mutat csökkenést a bűnözés az országos rendőr-főkapitányság adatai szerint.

Január és június között összesen 624 ezer bűnesetet regisztráltak a 127 milliós országban. Ennek több mint kétharmada rablás volt; mindössze 3400 erőszakos bűncselekmények történt, 3,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - jelentette az NHK televízió hétfőn.

A szigetországban 2002-ben még 2,8 millió bűnesetet regisztráltak, ez a szám tavalyra 1,3 millióra csökkent.

A rendőrség szerint a helyzet javulása az utcai bűncselekmények elleni fokozott fellépés, valamint a közösségekre összpontosító bűnmegelőző programok eredménye.

Szociológusok szerint Japán alacsony bűnözési rátája elsősorban a közösséghez való tartozás fontosságával magyarázható, ami erős társadalmi korlátokat jelent.

Mások szerint a japán szervezett bűnözői csoportok, azaz a jakuza visszaszorulásának köszönhető a tendencia, valamint az is hozzájárul a helyzet javulásához, hogy a szigetországban a büntetőeljárások több mint háromnegyede a nyomozóhatóságok győzelmével zárul, ami kiemelkedően magas arány más országokhoz képest, és egyes szervezetek szerint emberi jogi kérdéseket is felvet.

Ugyanakkor korábbi adatok arra is rávilágítanak, hogy habár a bűncselekmények száma csökken, azok jellemzően egyre erőszakosabbak, amit a sajtó azzal magyaráz, hogy a két évtizedes gazdasági stagnálás miatt egyre több az elkeseredett bűnelkövető.
A bűnözési statisztikákon pedig a japán társadalom elöregedése is tetten érhető: a kisebb lopások egyre nagyobb aránya írható idős emberek számlájára, akik általában elszegényedésük miatt kénytelenek bűnözni.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×