A 2011-ben végzett felmérésnek a hét végén megjelent adatai szerint Németországban 80,2 millióan laknak, szemben a szakértői becslésekben szereplő 81,7 millióval. A statisztikusok főleg a bevándorlók számát becsülték túl, az adatok szerint 6,2 millió külföldi állampolgár él az országban, ami 1,1 millióval - 14,9 százalékkal - marad el a becslésektől.

Az eltérés fő oka a legutóbbi népszámlálás óta eltelt idő hosszúsága. Az egykori NDK-ban utoljára 1981-ben, Nyugat-Németországban 1987-ben mérték fel a lakosságot, és azóta csak becslések készültek, amelyek az idő múlásával egyre pontatlanabbak voltak - vélik szakértők.

A német lakosság csaknem 20 százalékának külföldi gyökerei vannak. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akiknek legalább az egyik szülője 1995 után költözött az országba. A 15 milliós tömeg nagy részének - 60 százalékának - van német állampolgársága. A migráns hátterű népesség jellemzően az ország nyugati részén és nagyvárosokban él, a helyi lakossághoz viszonyított arányuk Baden-Württemberg tartományban, illetve Hamburgban és Berlinben a legnagyobb, egyaránt 25 százalék körüli. A származási országot tekintve 18 százalékos részaránnyal a török származásúak csoportja a legnagyobb. Õket követi a lengyel származásúaké 13 százalékos részaránnyal. Jelentős még az orosz, a kazah és az olasz származásúak aránya is.

A népesség korszerkezete lényegében nem változott a legutóbbi népszámlálásokhoz képest. A 18 éven aluliak, és a 18-29 éves korosztály aránya 16-16 százalék. A 30 és 49 év közöttiek a teljes lakosság 30 százalékát adják. A legnagyobb - a teljes lakosság mintegy 40 százalékát alkotó - csoport a 49 éven felülieké; az 50 és 65 év közöttiek és a 65 éven felüliek aránya egyaránt 20 százalék körül van.

A nemi összetétel enyhe női többséget mutat, 41,1 millió nőre 39,1 millió férfi jut. A házasságok száma 18,2 millió, az azonos nemű párok által létesített bejegyzett élettársi kapcsolatoké 34 ezer. A lakosság kétharmada, 66,8 százaléka keresztény. Az iszlám vallásúak aránya 1,9 százalék. A lakosság 10,5 százaléka felekezeten kívüli. A volt NDK területén 33 százalék, a nyugati tartományokban 6 százalék a vallástalanok aránya.

A képzettségi és foglalkoztatási szerkezet jelentősen átalakult; a német lakosság képzettebb, mint bármikor korábban, és történelmi csúcsra emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya is. A semmilyen végzettséggel nem rendelkezők aránya csupán 5 százalékos, és míg a 65 éven felüliek közül csupán 10 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a 30-49 éves korosztályban már meghaladja a 20 százalékot a diplomások aránya. Az országban csecsemőtől aggastyánig minden második ember dolgozik. A 30-49 év közötti korosztály a legaktívabb, körükben a férfiak 90 százaléka és a nők 80 százaléka áll munkaviszonyban.

A németek többsége az évtizedes hagyományoknak megfelelően bérlakásban lakik, de ebből a szempontból jelentős régiós különbségek mutatkoznak. A lakosság egészét tekintve 55,2 százalék a bérlakásban élők, és 45,8 százalék az öröklakásban élők aránya. Ugyanakkor a berliniek közül csupán 15,6 százalék lakik saját tulajdonú otthonban, míg Saar-vidék tartományban 62,8 százalékos az öröklakásban élők aránya.

A népszámlálási adatoknak komoly pénzügyi hatásuk is van, mert elsősorban a lakosságszám alapján formálódik a tartományok fejlettségi különbségeinek kiegyenlítését célzó újraelosztási rendszer. A tartományi rangú Berlinben például a becslésekhez képest 180 ezerrel kevesebben - összesen 3,3 millióan - laknak a népszámlálás alapján, amiből a kölni pénzügyi kutatóintézet (Fifo Köln) számításai szerint az következik, hogy évente 515 millió euróval kevesebb pénz jár a fővárosnak a pénzügyi szolidaritási rendszer (Länderfinanzausgleich) forrásaiból.