A 70 ezres német városban létesült, egykor az iráni hírszerzéssel is kapcsolatban álló gyárban úgynevezett kettős felhasználású, polgári és katonai célokra is felhasználható termékeket és technológiákat alkalmaztak. Nevük elhallgatását kérő nyugati szakértők szerint ezek akár az iráni atomprogram támogatására is szolgálhattak.

A nagynyomású gáztartályok előállításával foglalkozó MCS Technologies tulajdonosai az alkalmazottak szerint nem igazán erőlködtek, hogy cégük profitot termeljen, a potenciális befektetőket pedig elküldték. A vállalat végül március 29-én bezárta kapuit.

A szakértőknek az szúrt szemet, hogy a gyárban precíziós eszközös előállítására alkalmas gyártósor is volt, amellyel akár rakétákhoz, vagy az urándúsításhoz használt centrifugákhoz is készíthettek volna alkatrészeket. A német cég 2004-ben meg is próbálta átszállítani ezt a felszerelést iráni testvérvállalatához, a Pars MCS-hez, de a német külügyminisztérium végül nem engedett a tulajdonosok nyomásának.

A kanadai kormány 2010-ben úgy ítélte meg, hogy Pars MCS "hozzájárulhat Irán nukleáris tevékenységeihez".

Az is gyanút keltett, hogy a munkások szerint a gyár szinte minden lehullott szénszálról listát vezetett. Ezt a különlegesen erős, könnyű, és a hőnek ellenálló anyagot széles körben használják a hadiiparban is. A karbonszálas anyagok nélkülözhetetlen elemei a Teherán által olyannyira vágyott fejlettebb centrifugáknak, amelyek a jelenlegieknél sokkal gyorsabb ütemben képesek dúsított urán előállítására.

Irán azonban a szankciók miatt csak a feketepiacon tud szert tenni karbonszálas anyagokra, kivéve, ha van egy külföldi cég, amelyen keresztül mégis hozzájuthat a kincshez. Német vállalatként az MCS japán és francia gyártóktól is vásárolt az anyagból. A cég helyzete azért is érdekes, mert kiterjedt kapcsolatok fűzték az iráni hírszerzéshez, illetve az atomprogramért is felelős Forradalmi Gárdához.

Az egyébként is a csőd szélén táncoló MCS 2003-ban került iráni kézbe, de az alkalmazottak szerint az új vezetőket nem a haszonszerzés motiválta. Az ügyben megszólaló munkások úgy látják, hogy több figyelmet szenteltek az iráni testvérvállalat elindításának, valamint a technológia átadásának.

Az igazgatók egymásnak adták a kilincset. Az utóbbi évtizedben több, az iráni kormányhoz közel álló személy fordult meg a cég élén - mutatott rá Emanuele Ottolenghi, egy amerikai kutatóintézet munkatársa. 2011-ig az MCS közvetve egy iráni vállalat, a Rey Investment alá tartozott, amelynek élén Mohammad Rejsahri volt iráni hírszerzési miniszter állt.

Ugyanakkor a cég egyik jelenlegi tulajdonosa, a kanadai-iráni Eshagh Hajizadeh szerint az MCS nem tett semmi törvénybe ütközőt.

"Az irániak persze hogy mindent megtesznek a szankciók kikerülésére, de nem az én vállalatomon belül" - nyomatékosított az MCS-ben 2011 óta érdekelt Hajizadeh. "Soha nem akarnám, hogy ezen a világon bárki is hozzáférhessen a nukleáris technológiához. Ez az emberiség ellen való."