Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

A Falkland-szigetek lakói brit fennhatóságra szavaztak

Elsöprő, 99,8 százalékos többséggel úgy döntöttek a Falkland-szigeteken tartott népszavazáson, hogy a terület továbbra is Nagy-Britanniához tartozzon.

A közép-európai idő szerint kedd hajnalban közölt eredményekből az is kiderül, hogy az argentin szárazföldtől 400 kilométerre fekvő szigetek (argentin nevükön Malvin-szigetek) 1672 választásra jogosultjának 92 százaléka részt vett a vasárnap és hétfőn rendezett voksoláson.

Az összes leadott szavazatból mindössze három szólt a brit fennhatóság megőrzése ellen.

Argentína, amely magáénak követeli a területet, már előre törvénytelennek nyilvánította a referendumot. A dél-amerikai ország vezetése azt is jelezte, hogy az eredmény nem hoz változást a szigetekkel kapcsolatos politikájában.

A Londontól mintegy 13 ezer kilométerre fekvő Falkland-szigetek 1833 óta vannak brit ellenőrzés alatt, miután a brit gyarmati erők elűzték onnan az argentin hatóságok képviselőit.

Az argentin katonai junta 1982. április 2-án hozzákezdett a Falkland-szigetek megszállásához. Az azt követő, június 14-ig tartó háborúban a dél-amerikai ország vereséget szenvedett, 649 katonáját vesztette el, a britek pedig 255-öt.

A lakók most maguk kezdeményezték a népszavazást, amelynek kimenetele még ebben az arányban sem számít meglepetésnek. A helyiek elsősorban abban reménykedtek, hogy a brit fennhatóságot megerősítő szavazás világos üzenetet küld az argentin vezetésnek. Utóbbi azonban azt hangoztatja, hogy a lakók Nagy-Britannia által betelepített közösséget alkotnak, amely nem igényelhet önrendelkezési jogot.

Az ENSZ egy bizottsága korábban tárgyalásos megoldásra szólította fel a két érintett országot.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×