Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.35
bux:
144868.62
2026. november 18. szerda Jenő

Ahol a felsőoktatás egyszerre demokratikus és elitista

A francia felsőoktatási rendszer egyszerre demokratikus és rendkívül elitista: gyakorlatilag bármely érettségizett diák folytathat felsőfokú tanulmányokat, ám a legkeresettebb főiskolákra - valójában elit iskolákba - csak elképesztően nehéz felvételik árán lehet bejutni.

Az intézmények presztízsét a végzősök munkapiacon való elhelyezkedési lehetőségei is befolyásolják: a Nemzeti Államigazgatási Főiskola, az ENA például az ország egyik legrangosabb egyetemének számít, 1945-ös megalapítása óta innen kerül ki ugyanis a francia politikai és gazdasági elit jelentős része.

Francois Hollande jelenlegi államfő például 1980-ban a Voltaire évfolyamon végzett, de Jaques Chirac vagy Valéry Giscard-d'Estaing volt köztársasági elnökök is az ENA padjait koptatták, akárcsak számos egykori vagy jelenlegi miniszter, nagykövet vagy éppen nagyvállalkozó, esetleg bankár.
Az ENA hallgatóinak száma korlátozott és hasonló a helyzet a többi elit, például mérnök-, közgazdász- vagy éppen tisztképző főiskolán is. Ezeket egyébként franciául grande ecole-nak, szó szerinti fordításban nagy vagy kiváló iskolának nevezik, talán mert a demokrata hagyományaira oly kényes Franciaországban nem illik az elit szót használni.

Legnagyobb részüket az állam finanszírozza, így azokban nincs tandíj, a magánegyetemeken azonban borsos árat kell fizetni.

A "grande ecoles"-okba való bejutáshoz a jelentkezőknek kötelező módon verseny-vizsgázniuk kell, a követelmények színvonalát pedig az jelzi, hogy a felvételikre a diákok a legtöbb esetben úgynevezett előkészítő iskolákban végzett, két éves intenzív és rendkívül komoly tanulást követően futnak neki.

Az orvos és az ügyvédképzés más módon igényel jelentős erőfeszítést. Az első esetében "zárt szám" van érvényben, azaz az egészségügyi miniszter évente meghatározza, hány diplomás doktorra van szükség. Ennek egyik velejárója, hogy az elsőéves hallgatók 85 százaléka az év végén kirostálódik, a többiek viszont további nyolc évet tanulhatnak a diplomaosztásig.

Az ügyvédeknél ugyan nincs számbeli korlátozás, ám a jelölteknek négy évnyi jogi tanulmányt követően felvételizniük kell az ügyvédiskolák valamelyikébe, ez az első alapos válogatás, majd további két évnyi tanulmány után záróvizsgát kell tenniük, ami ugyancsak csökkenti a munkaerőpiacra kikerülők számát.

Az eddig elmondottakból következik, hogy az egyéb egyetemek presztízse általában nem valami magas, és e helyekre aránylag könnyen be lehet iratkozni. A jelentkezők az 50 ezer forint körül alakuló beiratkozási díj leszurkolása után ingyen látogathatják az előadásokat. Az elit iskolákban egyébként ennek az összegnek a két-háromszorosát is elkérhetik, de a szegényebb családokból származó ösztöndíjasoknak sehol sem kell fizetniük.

Az egyetemi évek elhúzása vagy a "hivatásos diák" fogalma Franciaországban nem igazán ismert, a tanulmányaikat időben nem befejezőkre ugyanis - éppen az elitizmusból fakadóan - könnyen rákerülhet a komolytalanság bélyege, ráadásul ezt a fajta magatartást a munkaerőpiacon sem igazán díjazzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×