A 48 éves egykori újságíró beszédében elismerte, hogy korábban maga is "jó szándékkal" támogatta a privatizáció beindítását.

Példaként Juholt a Vattenfall energiakonszern, valamint a magániskolák és az egészségügyi szektor ügyét hozta fel. A szociáldemokraták el akarják érni, hogy a polgárok ne csak úgy léphessenek fel az állammal szemben mint "vevők egy piacon" - fejtegette beszédében a saját országában is kevéssé ismert Juholt.

Az új pártelnök kiállt az adók emelése ellen, mindazonáltal nem bocsátkozott részletekbe az adórendszer reformja ügyében, amely a tavalyi választási kampány egyik legtöbbet vitatott témája volt. Bár beszéde kevés konkrét iránymutatást tartalmazott, a jelenlévő delegáltak mégis ujjongással fogadták.

Juholtot hónapokig tartó belső vita után közfelkiáltással választották meg a párt vezetőjévé a szociáldemokraták pénteken kezdődött rendkívüli kongresszusán. Elődje, Mona Sahlin azután mondott le az elnöki posztról, hogy irányításával a szociáldemokrata párt, amely a múlt század 20-as évei óta csaknem mindig egyedül alakíthatott kormányt, az elmúlt száz év legrosszabb eredményét érte el a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon, s ezzel sorban a második választási vereségét szenvedte el.

A választásokat a Fredrik Reinfeldt miniszterelnök vezette négypárti jobbközép koalíció nyerte meg, ugyanakkor elvesztette korábbi abszolút többségét, és 173 mandátumával csak kisebbségi kormányt tudott alakítani a 349 fős parlamentben. A szociáldemokraták vezette baloldali ellenzék 157, az új jobboldali populista, bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) nevű párt pedig 20 képviselői helyre tett szert.