Egy hófödte hegytető templommal - idilli táj Stockholmban, a mélyben azonban a közel két hete zajló WikiLeaks kiszivárogtatás zajlik, itt van ugyanis az a föld alatti bunker, ahol az oknyomozó portál szervereit üzemeltetik.

A futurisztikus kinézetű adatközpontban nem kevesebb, mint nyolcezer szerver van, amelyek közül kettő a WikiLeaksé. A Pionen nevű (ez a svéd kifejezés pünkösdi rózsát jelent) helyet az 1940-es években tervezték, majd a hidegháború idején vált egy lehetséges atomtámadás esetén a svéd kormánytagoknak védelmet biztosító bunkerré.

A létesítményt maga Julian Assange, a WikiLeaks ausztrál születésű és kedden Londonban őrizetbe vett alapítója választotta augusztusban. Nem véletlenül nézte ki ezt a bunkert, hiszen a vastag gránit falakon kívül a szólásszabadságot szigorúan védő svéd törvények is biztosítják az információk biztonságos tárolását. Ha valami történne, és leállnának a szerverek, két német tengeralattjáró motorja működtetné tovább azokat.

A WikiLeaks titkos dokumentuimait tároló rejtekhelyről készült fotókat ezen az oldalon, valamint itt nézheti meg.

Mianmar mint atomhatalom?

"Az észak-koreaiak burmai munkások segítségével egy föld alatti, vasbetonból készülő létesítményt építenek" - olvasható egy táviratban, amelyet a WikiLeaksszel együttműködő The Guardian című brit lap hozott nyilvánosságra. A mianmari amerikai nagykövetség által kiadott dokumentum egy burmai tisztre hivatkozik, aki elmesélte, hogy észak-koreai technikusokat látott a létesítménynél. Egy külföldi üzletember pedig arról számolt be, hogy szokatlanul széles acélcsöveket rakodtak be egy bárkára, és a dokkmunkások is gyanús szállítmányokról beszéltek.

A nemzetközi közösségnek csak a kiszivárgott hírszerzési információkon keresztül vannak értesülései arról, hogy Mianmarnak nukleáris létesítménye van, ennél konkrétabb információ nem áll rendelkezésre - mondta az InfoRádiónak az ELTE koreai tanszékének adjunktusa.

Csoma Mózes ugyanakkor hangsúlyozta: kétségtelen, hogy az elmúlt években megerősödött a kapcsolat a mianmari katonai rezsim és Észak-Korea között.

Észak-Koreáról tudni lehet, hogy a harmadik világ egyik legnagyobb fegyverszállítója, de arról nincs kézzelfogható bizonyíték, hogy ténylegesen van a két ország között nukleáris együttműködés - emelte ki a szakértő, aki hozzátette: a fegyverexport valutabevétel céljából zajlik, de Phenjan egyre többet fektet be például turizmusba, hogy ne kizárólag a fegyver- és egyéb technológiai kivitelre legyen az ország utalva..