Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks oknyomozó portál. A Magyarországgal foglalkozó 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel számolt be vasárnap internetes kiadásában.

A német hetilap "világtérképéhez" mellékelt táblázatból, illetve ismertetésből kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.

Egy magyar partizán

A diplomáciai sürgönyök nyilvánosságra hozatalában a WikiLeaksszel együttműködő brit The Guardian egyik blogjában foglalkozik a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) vezetőváltásával, amely kapcsán a sürgönyökben egy magyar név is feltűnik.

A bécsi székhelyű szervezet éléről tavaly távozott Mohamed El-Baradei, akit a japán Amano Jukija váltott. A vezetőváltást érintő diplomáciai sürgönyökből kiderül, hogy Amerika új korszak kezdetét várta a főigazgató-cserétől.

Washington viszont aggodalmát fejezte ki néhány olyan "kellemetlen" hivatalnok miatt, akik megújították szerződésüket az ügynökségnél, ezért nehéz őket elmozdítani a posztjukról.

A Guardian újságírója szerint Wahington leginkább a NAÜ politikai igazgatója, a magyar Cserveny Vilmos személyét illetően aggódott. Az egyik, a brit napilap által idézett sürgönyben azonban Geoffrey Pyatt misszióvezető megnyugtatta az amerikai diplomatákat: "Cservenyt El-Baradei partizánjának tekintik, de olyannak ismerjük őt, mint aki tökéletes bürokratikus túlélő, és nagy valószínűség szerint követni fogja Amanót az új struktúrában" - olvasható a WikiLeaks és a Guardian által kiszivárogtatott dokumentumban.

A Fidesz álláspontja a WikiLeaksen

A nagy nyugati lapok mellett egyedül a Russzkij Reportyor című orosz magazin kapta meg a WikiLeaks által megszerzett amerikai diplomáciai iratok teljes gyűjteményét. Közülük számos, a 2008 augusztusában Dél-Oszétia miatt kitört orosz-grúz háborúval foglalkozik, ennek kapcsán magyarországi jelentés is található - írja a Magyar Nemzet.

Az amerikai diplomaták jelentése tartalmazza Hamikus Vilmos, Faller Jenő és Göncz Kinga akkori megnyilatkozásait, a Fidesz álláspontját, amely leszögezi: Oroszország hasonlóan nyilvánul meg a konfliktusban, mint 1956-ban, hazánkkal szemben tette. A néhány magyar vonatkozású levélváltás, közlemény és bizalmas beszélgetés mellett az írások Grúzia NATO-val, a balti államokkal és az uniós államokkal - vagy éppen Brüsszellel - folytatott üzenetváltásait rögzítik.

Felháborította (Faller Jenőt) az ellenzéki Fidesz minap - a grúziai orosz intervencióról kiadott közleménye, amelyet Szavolszkij (akkori) orosz nagykövet "erkölcstelennek" nevezett - ez a mondat is szerepel abban a két, a budapesti amerikai nagykövetségről Washingtonba küldött jelentésben, amelyek tegnap kerültek fel a világhálóra.

Az MTI kiemeli, hogy az egyik dokumentumban az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége arról tájékoztatja a washingtoni illetékeseket, hogy az amerikai álláspontról - amely egyebek mellett Oroszország grúziai katonai akciójának az Észak-Atlanti Tanács (NAC) általi éles elítélését követelte -, tájékoztatták Hamikus Vilmost, a külügyminisztérium politikai államtitkárát (valójában a tárca volt főosztályvezetőjét - a szerk. megj.), aki egészében egyetértett azzal, hogy fegyverszünetre és az ellenségeskedés beszüntetésére van szükség, de úgy vélekedett, hogy az Európai Unió részéről nem várható éles bírálat.

Az amerikai diplomata - Jeff Levin - jelentésében idézte Hamikust, aki "érzékeltette: Oroszország azon dolgozik, hogy kellő diplomáciai és földrajzi teret teremtsen a manőverezéshez, hogy előnyös helyzetet alkudjon ki magának Grúziában. Az államtitkár rámutatott, hogy az orosz kül- és biztonságpolitikának csak előnyös, ha két potenciális NATO-tagállam - Grúzia és Ukrajna - ilyen, csatlakozási szándékaikat akadályozó bonyodalomba kerül".

A másik távirat három nappal később, augusztus 14-én kelt, és arról számol be, hogy a diplomaták eljuttatták az amerikai álláspontot Faller Jenő és Hamikus Vilmos külügyi államtitkároknak (az utóbbi akkori beosztása helyesen főosztályvezető - a szerk. megj.) valamint Banai Károlynak, a kormányfő külpolitikai és biztonsági tanácsadójának.

Jelentést tesz arról, hogy Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet szóvá tette a minisztériumban, hogy Moszkva "nem boldog a magyar külügyminisztériumi nyilatkozat tényével és időzítésével, de egészében mérsékeltnek tekinti". "Az orosz nagykövetet olyannyira felbőszítette az ellenzéki Fidesz nyilatkozata, hogy ,,erkölcstelennek,, nevezte azt" - szól a távirat.