Infostart.hu
eur:
367.48
usd:
334.82
bux:
143918.5
2026. november 18. szerda Jenő

Sztálint sokan ma is nagyra értékelik Oroszországban

Az orosz emberek többsége szerint Sztálin tevékenységében több volt a pozitívum, mint a negatívum, de ilyen politikust nem szeretnének a mai Oroszország élén látni.

Mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet idén - akárcsak 1998 óta minden évben - a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet végzett a diktátor december 18-i születésnapja alkalmából. A felmérésről a Kommerszant című orosz lap adott hírt hétvégi számában.

A kutatás minden évben azt mutatja ki, hogy sokak számára a diktátor "kemény, embertelen zsarnok volt, akinek a kezén sok millió ártatlan ember vére szárad", a társadalom egy jelentős része azonban úgy véli, hogy "a Sztálinnak tulajdonított hibáknak, bűnöknek nincs különösebb jelentősége, a lényeg, hogy vezetése alatt győztesen került ki az ország a Nagy Honvédő Háborúból".

További 17 százalék szerint Sztálin "bölcs vezér volt, aki hatalomra vitte és felvirágoztatta a Szovjetuniót". Mintegy 15 százalék vallja, hogy "az éles osztályharc és a külső fenyegetés akkori körülményei között csakis egy keménykezű vezető tudta fenntartani a rendet az államban". További 11 százalék szerint pedig Oroszország "nem tud meglenni egy Sztálin típusú vezető nélkül, előbb-utóbb újra megjelenik majd egy ilyen, és rendet tesz".

Valerij Fjodorov, a VCIOM igazgatója elmondta: mindent egybevetve többen vannak a Sztálin tevékenységét kedvezően értékelők, mint azok, akik zsarnoknak látják, s a többségben az idősebb korosztályok vannak túlsúlyban. A középgenerációkban a vélemények mintegy fele-fele arányban oszlanak meg, a fiatalok pedig egyszerűen közömbösek Sztálinnal szemben.

A megkérdezettek 54 százaléka vezetőként a "közepesnél jobbnak", illetve "kiválónak" látja, szintén 54 százalék azonban személyes adottságait a Gulag táboraiban megsemmisített és kivégzett tömegek miatt "közepesnek", "a közepesnél gyengébbnek", illetve "gyengének" minősíti, s ez azt jelenti, hogy vezetői tulajdonságait azok is értékelik, akik zsarnokot látnak benne.

Ma 29 százalék szeretne az ország élén ilyen vezetőt látni, 58 százalék viszont legkevésbé sem szeretné ezt, Fjodorov szerint azért, mert nagy különbség értékelni valakinek a történelmi érdemeit, vagy vállalni módszereit.

Az orosz emberek többsége nosztalgiával emlékszik a Szovjetunióra is, de arányuk évek óta csökken - mutatta ki a Levada Központ Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke 1991. december 25-i lemondásának évfordulója kapcsán.

Kilenc éve, 2000-ban még 75 - ma 60 - százalék nevezte sajnálatosnak a Szovjetunió széthullását. Ingadozik viszont azoknak a száma, akik szerint ezt el lehetett volna kerülni: jelenleg 57 százalék látja így. A megkérdezettek közel 50 százaléka szorosabb - esetleg az Európai Unió mintájára szerveződő - kapcsolatokat szeretne látni a volt szovjet köztársaságok között, de az egykori Szovjetuniót 16 százalék állítaná helyre - 3 százalékkal több mint tavaly -, a FÁK megőrzése mellett 13 százalék lép fel, de 14 százalék ragaszkodik a volt szovjet köztársaságok önálló létéhez.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×